Az eredmény tetszik És boldog is lennék, ha pasim nem bolondult volna meg és csinálta volna a fesztivált. Pedig az eleje jól indult, volt egyetértés meg összetartás. Aztán ez a harmadik napra átcsapott passzivitásba, valamint pasim mindent a legjobb barátjával akart megosztani.
A legjobb barát neve pedig...
MR ALKOHOL...
A barát, akit senki sem hívott, mégis ott volt...És elrontotta az egészet.
Szóval volt itt minden, de főként az, hogy részegen hülyét csinált magából. Nem elég, hogy a családi banzájon számolatlanul gurította le a töményeket, aztán meg csak imbolygott mint molylepke a csillár körül, aztán még el is ment bulizni. És reggel jött haza, brutálisan berúgva. Így nem is másnapos, hanem aznapos lett és az egész napot alvással töltötte. Így a takarítás is csúszott egy keveset. Valamint az örömbe, hogy ezt is megértük, teljesült a tervünk, egy kis üröm is vegyült.
Komolyan, én azt hiszem, hogy kapuzárási pánikkal küzd és úgy véli, ha minden bulin ott van és a tizenöt évesekkel pogózik, akkor vissza forgathatja az idő kerekét a saját fiatalságára.
Valahol szomorú ez. Persze mind vágyunk arra, hogy csak egy napig eltűnjenek a gondok és újra kiszabaduljunk a mindennapos faszságok fogságából. Ezt nyilván nem látja be, szerinte ez így okés és lehet így is élni, mert hogy ez egy életérzés és véletlenül sem a fent említett kapuzárási izé.
Bár tudnám hogy segítsek neki...
De apám csak nagy bölcsen annyit mondott: öreg vagy már bohócnak fiam...
Remélem hamarosan a pasim is belátja ezt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése