2014. március 19., szerda

Boldogtalan

Hálás köszi a kommentért, már kilábaltam ebből a torokfájós izéből.

Most "csak" rinyálni fogok (örültök, mi?)

Csak a hangulatom gáz. Múltkor olvastam egy olyat, hogy "néha legszívesebben elmennék valahova, ahol én sem tudom hol vagyok..."
Hát ez most jellemez engem. Úgy érzem, a környezet szabályosan megfojt, maga alá gyűr.

A pasimmal megint minden döcögős, tegnap is vitáztunk, azon kívül viszont semmi érdekes nem történik velem. Vele lehet hogy történik, nem tudom, nem sokat beszélünk. Úgy érzem, megint távolodunk egymástól, vészesen és sokszor tényleg nem tudom, meddig fog ez működni.
Anyum azt mondja, keressek mást, mert ez nem állapot, de én ezt nem tudom elképzelni. Lehet hogy hülye vagyok, de nem megy, mert még szeretem. És ragaszkodom hozzá, vagy valamihez, amolyan remény féléhez, hogy majd jobb lesz.

Na mindegy, megyek és májkrémes kenyérbe fojtom a bánatom :(

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése