2024. április 11., csütörtök

Én leginkább most csak írni szeretnék

Mármint fanfictiont. Ennek megfelelően ha időm van, gőzerővel pötyögöm a Still breathing sztorit (jövő héten kész lesz lehet) és még írok egy novellát is. Most valahogy megérintett a tavasz könnyű szellője, az orgona illat és ez ad némi jobb kedvet, ezért nincs nagy kedvem embereket fárasztani azzal, hogy  siránkozva ömlengek a magánéletemről, a pasimról (róla nem is sok újat tudok, vannak vitáink, néha jobban kezelem, máskor nem), vagy arról hogy mennyire rühellem a kicseszett kotorékot, meg az egész környéket a sok hülye itt lakóval. Ezért ha laptop elé keveredek, inkább a törimet alakítgatom. Ott én vagyok a főnök ehhhe. Vagy egy 12 éves koromban (!) írt sztorit böngészek (az írásom akkor is ronda volt). Irtó kínos, de szórakoztató. A. írt, hogy szar lett a nőgyógyászati vizsgálat eredménye (nem olyan tré, mint anno nekem), de a dokija szerint nem kell műtét. Meg írta, hogy a fickójaval jól vannak és majd össze akarnak cuccolni. K. is jelentkezett, hogy nem volt rossz hazajönni MO-ra, de a pasija kicsit tapló volt és elhúzott nélküle partizni. Azt nem írta, hogy akkor most mi van köztük, de remélem kibékültek. Tudom hogy K. nagyon magányos Angliában, csak egy ottani barátnője van, de az is messze és ez a pasi is 4 órára lakik tőle, meg kicsit bulizós is, de még mindig jobb, mint a pszichopata exe. A hely-en meg beraktak holnap délutánra egy agytágítást. Pff, most mondjátok meg, pont péntekre. Folyt. köv. is lesz majd hétfőn és esetleg szerdán. Szóval jövő héten se fogok unatkozni yey. Pedig kitaláltam, hogy le akarom engedni a hűtőt, mert nagyon jegesedik ( Titanic feeling), mondjuk az más kérdés, hogy hova rakom addig a kajákat. Másik hűtőm nincs, az ősöknél ugyan van fagyasztó, de tele van, de ha nem is lenne, hogy buszoznék el a város túl felére egy bazi nagy rakás fagyott cuccal?! Ezenkívül olyanokkal kacérkodom, hogy függöny mosás, meg be akarok szerezni belátásgátlót az erkélyre. Most már tényleg. Elég a sok ráérős, kíváncsi beleskelődőből. Anyám nálam is jobban belevetette magát a tavaszi felpörgésbe, egy csomó ruhát kiselejtezett. Jó, hát azt nekem is kéne, meg szólni H.-nak, hogy fussunk össze, mert rá is vár itt egy nagy adag ruha. De most megint csend van felőle. Írtam neki, de meg se nyitotta április eleje óta. Pedig fel akarnám köszönteni, holnap lesz a szülinapja. R.-ről meg olyan infók keltek szárnyra, hogy lelécelt a városból. Egyesek szerint Pestre, mások szerint Egerbe. El is hiszem ezeket a híreket, R. ilyen szempontból nem röghöz kötött és kellően bátor és bár én is éreznék egy kis erőt és bizonyosságot, hogy érdemes máshol újra kezdeni. Na meg pénz se ártana egy tiszta laphoz. De ameddig ezt a szélmalom harcot vívom a hitellel egy ilyen tovább állás szerintem esélytelen. Egyik ismerősöm meg indul a választásokon. Ma láttam a szórólapját a lépcsőházban. Meg is lepődtem, mert ennek a csajnak, egy jól menő ruhaboltja van. Persze a politikusok meg milliókat keresnek, plusz hírnév, tisztelet...Nem kedveltem túlzottan az illetőt, az a fajta, aki a szemedbe puncsol bájosan, sőt már-már nyálasan, aztán kibeszél. Azonkívül a fos volt gyakszi helyemen lévő rosszindulatú, utálatos, spicli (mára 45-50 körüli aggszűz) Andrellya barátos nője volt. Az a nő meg...hagyjuk is. Igazi sunyi patkány volt. Megérne egy posztot, de ptsd-m lett tőle, a két másik ott dolgozótól, meg a volt gyakorlati helyemtől is. A gonoszság és megaláztatás sötét érája volt az. Tizenévesen szomorú emberismereti kaland. Visszatérve erre a nőszemélyre, hát tuti nem szavaznék rá.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése