Akit a bank küldött és finoman elregélte, hogy tartós hátralékaim vannak-amiket igyekszem fizetni, ahogy tudok-és hogy nem lesz ennek jó vége. Meg hogy árverezik a lakást, meg fizessek egyszerre ennyit és ennyit. Haha, jó vicc! Gondolja, ha részletekbe nem megy, majd egyszerre fogom tudni? Egyelőre majd fel kell hívnom és egyeztetünk időpontot, hogy közösen kitaláljunk valamit hogyan tovább. Mert az sejthető, hogy így nem folytatódhat. Szerintem a hosszabb távú megoldás az lenne, ha ezt a lakást eladnám (úgysem köt ide nagyon semmi) és az árából egy olcsóbbat vennék (mondjuk a lakásárak errefelé el vannak ám szállva, lepusztult roncsokért is komoly összegeket kell fizetni). És akkor kipörgethetném nullára a hitelt a lakásból kapott pénzen. Na, de egyelőre várjuk meg, mit tudok beszélni a fickóval.
Hétvégén volt a koncert, J. hívott még, hogy menjek, de egyrészt nem volt rá keret, másrészt nagyon fájt a fejem, szóval passzoltam, most van fontosabb gondom is.
Írt A. is, szakított a titkos fickójával, most írjam, hogy meglepett?!
Voltunk a városban pasimmal, elhagytam a pulóveremet *-*
Aztán a telefonom töltője is az elmúlás kertjébe lépett, hogy szépen fogalmazzak, úgy kértem anyámtól kölcsön egy hétre töltőt, hogy egyáltalán be tudjam kapcsolni a mobilomat. A héten még azt is venni kell.
Azt hiszem, elég lehetne már a szarságokból :S
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése