2017. november 28., kedd

Ezt most nem értem *-*

Az egyik exem (aputestXD), aki eddig épp hogy csak köszönt, tegnap leállított az utcán, hogy dumáljunk. Lestem is, mint hal a szatyorban. Míg beszélt-inkább dicsekedett, bár azért vannak neki is nehézségei-azon agyaltam, milyen görény volt velem, folyton hazudott, megbántott és a környezetemben lévő összes lány ismerőst, beleértve tesómat is, meg akarta fektetni.
Na, jó mindegy, végül is ezer éve történt és én sem voltam fair vele szemben. Nincs harag. De nem értem, hogy csak úgy leszólít, nem valami szépen váltunk szép. Lehet, hogy az évek alatt ezek a dolgok neki is megszépültek?
Bár minden ellenségnek ilyen könnyen meg tudna az ember bocsátani.
A másik exem is csesztet, hogy találkozzunk, és még mindig nincs kedvem, de le kéne tudni, mert szerintem nem fog békén hagyni. Tuti, ő is dicsekedni fog, hogy milyen boldog a nőjével, pedig nem az, ezt rajtam kívül egy csomóan tudják. Azért van a csajjal, mert a családja "kényszerítette", hogy most már állapodjon meg.
És Mr. Népszerűnek is megint új nője lett, de én még az előzőnél tartok, basszus, nem bírom követni :D
Marha hideg van, reggel elfagyott az összes kezem. Ez már az igazi hideg tél. Hát hurrá :( Ennyit rólam, meg a hidegről. Nem sok újat tudok írni, a napok telnek és szerencsére, mindjárt vége a novembernek, életem egyik legrosszabb hónapjának.
Hamarosan hozom a Still breathing új fejezetét.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése