A pasimmal sem vagyunk túl jóban, múltkor is megbántott. De sírni sem tudok már az ilyenek miatt.
A rokonunk pedig, akihez járunk (bár én mostanában elég kevésszer jutottam el hozzá) meg minket bántott meg, helyesebben pasimat, mert megvádolta valamivel, ami nem igaz. Sosem értettem az öregeknek mire ez a nagy rosszindulat, amíg beteg és elesett addig minden jó ahogy van, de ha már jobban lesz, hirtelen semmi sem megfelelő,megy a kavarás...áh....hagyjuk is...
J. meghívott egy hétvégi összejövetelre. Amolyan babapartiszerűség lesz. Ott lesz egy csomó ember, egy részét nem is ismerem. Meg ott lesz az a gyík pasija, akit kimondottan rühellek, mondjuk ez oda-vissza igaz. Nem volt igazán kedvem igent mondani, de nem tehettem mást, csak a baba és J. kedvéért megyek. És remélem jól sülnek el a dolgok, pasim sem rúg be, nem szól be J. barátja.
J. azt mondta, olyan boldog így Zselykével és nem cserélne senkivel sem életet. Jó hogy, meg is értem :D
A másik, aki mondta hogy boldog, az egyik exem, akivel emailt váltottam minap. Ő lehet is boldog, tele van zsével, jó állás, 14 millióért most vettek házat, meg ugye van gyerek, asszony. Kérdezte, hogy vagyok és én ráömlesztettem az elmúlt nyolc hónapomat, rokonápolásostól, pénzhiányostól, hogy bármennyire is szeretnénk saját lakást, nem tudunk venni etc. És meglepő módon meg is értett, sőt még azt is mondta, hogy jó ember vagyok (éééééééén?nemár). Na, ezzel bearanyozta a napomat. Meglepően normálissá ette őt a házas élet és gyereknevelés. Elégedett és mint fentebb írtam, boldog.
Remélem idén még én is le tudok ilyesmit írni.Ez egy tökéletesen össze-vissza és értelmetlen bejegyzés lett. Nem vagyok formában, bocs.
És inkább jöjjön egy bájos kis klip, kb. így érzem magam :S
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése