Naplók lapjai

Pár napja bele olvastam a régi naplómba. Rólam tudni kell, hogy amióta az eszemet tudom (na jó, kicsit talán később) írok naplót, és néha jó vissza olvasni, milyen hülyeségeket csináltam, miről milyen idióta módon vélekedtem anno.

Most az a napló került a kezembe, amit viszont nem túl szívesen olvasok újra. Mert sok minden negatívum van benne. A narkomán srácos időszak (jó ég, mennyit szenvedtem azzal a farokkal, aztán hálából a hátam mögött összejött egy másik csajjal és míg dolgoztam angolosan távozott a közös albérletből pffff), Mr. Népszerű újra meg újra felbukkanása, ami mindent felkavart és egy csomószor összetörte a szívemet, a pasim megcsalt, meg ilyesmik. Szóval nem vidám olvasmány és bevallom sok részt át is ugrottam, mert nem voltam képes elolvasni. Nem tudom, ez mindig így marad e, de most, jó néhány év távlatából sem ment...Ez van.

Az egy elég zűrős időszak volt az életemben, minden mindig változott, nagyjából a bulizás, haverok, töltötte ki az időmet. Érdekes, akkor még elég jól tudtam inni, és valljuk be, szerettem is (no komment). Na meg, ha feltűnt Mr. Népszerű, akkor a végletek embere voltam és hát nem mindig viselkedtem angyalként.

Nem hiányoznak azok az idők, csak néhány momentum, amit kicsit ismét átélnék. Pl. a bulizások Sz.-el, meg J.-vel. A romantikus percek Mr. Népszerűvel, a pasim mielőtt átvert volna, pár tuti jó koncert.

Most nem nagyon történik velem semmi ilyesmi, akikkel egykor buliztam, szétszéledtek, új életet élnek. Ahogy én is, és az idő kereke nem fordul visszafele, egyetlen másodpercre sem.

A héten a fenti soraimhoz hűen, semmi érdemleges nem történt. Viszont végre itt a tavasz és remélem hogy marad is.

Minden a szokványos mederben folyik, a torkom fáj, a fogam szintúgy. A négy  napos ünnepre semmi program, a pasim kb. 3 napot melózik.

És egy kis nosztalgia a végére. Hogy imádtam ezt a klipet anno! Az a Mark Pellington rendezte, aki a Jeremy-t is. A stílus eléggé felismerhető.