Betrayal

Hát újra itt 

Azóta történt pár dolog, amiből kiderült, hogy a harc felesleges, mert akármit csinálok vannak dolgok amik ellen feleslegesen küzdök. Bele kell törődni, bárhogy is fáj. És meg kell értenem. Lehet hogy csak olyan embertől kellett hallanom aki normálisan áll a dolgokhoz, de aznap mikor haza felé mentem már az elfogadás könnyei csorogtak az arcomon.
Még fáj és szomorúvá tesz, de igyekszem előre tekinteni, felállni akárhányszor újra meg újra és megmutatni mindenkinek hogy engem nem lehet megtörni (olyan egyszerűen eh).
Az a gáz az egészben, hogy a legkevesebb támogatást a családom köréből kaptam, holott nekik kellett volna kicsit megértőbbnek lenni és támogatni, ha máshogy nem szóban. De tényleg csak közönyt láttam és tapasztaltam rajtuk. Hogy kibaszottul de nem érdekli őket az egész.
Valamint itt van a hátam mögötti kitartó, nagy erejű fúrást-faragás. Ennek lényege hogy a szemembe kedvesen mosolyogva bólogat, a hátam mögött meg elmond mindennek. És ezek nem távoli, hanem közeli családtagok. Hát szomorú és gyászos dolog ez.
A nem közeli családtagok, akikkel nincs vérségi kapcsolat (úgy mint sógor, sógornő ilyenek) meg feljogosítva érzik magukat hogy bele ugassanak és bunkó stílusban megmondják mit csináljak és mit ne. Holott az ő kurva véleményüket meg végképp nem kértem, azt sem tudtam egyáltalán honnan tudták mi bajom van.
A barátok meg...persze sehol senki. Még a legjobbak sem. Eltűntek a bal fenéken.
Összegezve tehát: akiktől vártam volna leszarták, kibeszéltek. Akiknek semmi közük az egészhez beleavatkoztak.
Fáj.
De ez van. 
Ez csak erősebbé tesz. Nem is reménykedek már. Hiszen a reményhal megdöglött, új favorit a szarok rája :D :D :D
Oké...Erről ennyit...
Lehet hogy ez a nagy hőség a 39 fok betett nekem. Megsütött a nap hehe :P
Holnap meg buli!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!Rám is fér, mert az utóbbi napok, hetek elég húzósak, neccesek voltak.
Alig várom már ! Buli lesz!!! Rock zene és vodka. Yehowwwwwwwwww....