Nemrég, úgy pár napja, ruha hajtogatás közben bukkantam egy film művészeti "csodára" vagyis borzalomra. Ez már annyira agy zsibbasztó, hogy kevés hasonló műsort tudnék említeni. Már kimeríti a Spongya Bob kategóriát is (hey, Spongya Bob jóóóó, lehet rajta röhögni és vannak jó beszólások, pl. "ne gondolkodj rajta, élvezd amíg tart..."/Tunyacsáp/), meg minden létező kategóriát. Leginkább három aprócska betűvel tudnám jellemezni. FOS.
A sztori közép pontjában, mint azt a cím is mutatja, Fred áll. Ő egy kb. 16-17 év körüli, hélium hangú díszhomár, aki vagy azt hiszi hogy poénos, vagy csak simán szefós, mindenesetre kurvára idegesítő, mint ahogy a barátai és az anyja is.
Az a rész amit volt (bal)szerencsém meglátni, arról szólt hogy ez a Fred gyerek az álmában a 90-es évekbe csöppen és hát ki van rendesen ettől. Fura korszak vagy mit makog. Aztán meg szembesül a grunge Freddel aki lehetett volna ha a 90-es években nem csattogós lepkét tologat, vagy a pelusát pakolja épp teli a kis gyökér. A grunge Fred hosszú hajú, kockás inges mint a srácok akkortájt, ettől a kis gyíkunk ki akad. Totál frusztrálva érzi ám magát. Be is szól a 90-es évekbeli önmagának, hogy igazán fürödhetne és moshatna hajat.
Aztán valamivel később valami 90-es évekbeli partyban van és valamelyik szintén übergagyi barátja valami olyasmit mond hogy a 90-es évek arról szólt hogy nem fürödtek vagy mi, nem nagyon figyeltem már akkor oda, mert az agyam és a retinám is kiégett ettől a szarságtól és kerestem a távkapcsolót hogy átkapcsoljak.
A lényeg a lényeg, lehet hogy Fred barátunknak a 90-es évek egy fura korszak. De én, aki annak a kornak a szülötte vagyok, meg ez a korszak a fura. Nem látok benne sok perspektívát (le tudom e írni eh), engem nem nyűgöz le. A zenék sem hagynak maradandó nyomot bennem, pl. a zene csatornákat kb. fél éve be sem kapcsoltam, úgysem olyanok mennek amik nekem tetszenének.
Jó, aláírom, a 90-es években is voltak béna zenék, gagyi fiú (meg lány) bandák, meg hasonlók, de volt igazi rock, grunge, jó zenék, fasza klipek.
Emlékszem, milyen tök jó volt kazettára venni az MTV-n játszott zene számokat. Igen Music Television, ahol jobbára ZENE ment, Napi top 5, Headbangers ball, Greatest Hits stb., szóval mindig találtam kedvemre valót.
A mostani MTV, ahol 0/24-ben ratyi sorozatok mennek, meg hasonló faszságok már nem érdekel. Hiába öregszem, ez van. De akkoriban szerintem sok minden máshogy volt és nekem hiányzik az az idő. Főleg úgy hogy tudom soha nem jön már vissza :(
Ez van. Itt kell(ene) megtaláni a számításainkat ebben a korban, hát nem egyszerű mit mondjak (írjak). Az viszont pozitivum, hogy ezt a Fred sorozatot hálistennek már nem csinálják, tavaly befuccsolt, alacsony néző szám miatt. Mondjuk ezt meg is tudom érteni, szerintem kevesen tudnak azonosulni vele.
UI: Van új a Jeremy blogban!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése