A kenguruk olyan őzikék akik voltak sitten

By Facebook XD

Amúgy jó tré hetem volt, így inkább szeretném elfelejteni és nem újra megidézni a betűk által. 

Egész héten szarul voltam. De ez most nem a szokásos rossz közérzet volt, hanem ilyen pánikszerű izé. Főleg mellkasi panaszaim voltak, ilyen bitang erős szívdobogás, mellé hátfájás, gyomorfájás, köhögés, szorongás, félelem (gőzöm sincs mitől) és nagyjából állandóan. Éjjel aludtam, de ha felriadtam, akkor is éreztem.

Így hát hét közepe felé orvoshoz fordultam és egy fél napot ott is töltöttem, bent akartak tartani egy éjszakára, de hálistennek este 7 körül kiengedtek, apám hozott haza.

Közelebb nem kerültem a megoldáshoz hogy mi okozza a panaszokat. Azt javasolták, keressem fel a kardiológia szakrendelést. Keresném én, de hetek óta ignoráljak az emailt, amiben időpont miatt fordultam feléjük. Bár állítólag jövő év nyárnál hamarabb a városunk szakrendelésén nincs hely, így azt is hozzátették, más városok kórházában is tegyek próbát, hátha hamarabb sorra kerülök. Megfontolandó...

A panaszaim még megvannak, hol jobb, hol nem, de ma még viszonylag tűrhető volt. Nem tudom mi ez, de nagyon ijesztő és abbamaradhatna.

Jövő héten itthon leszek. Töltődöm, kreatív írok és volna még hivatalos ügyem is, de nem biztos hogy rávisz a lélek. A kardiológiára lehet elzarándokolok, időpont ügyileg. Meg hét vége felé a temetőbe is kimennék a mécsesekkel.

Faterom ma hozott mákos sütit és egy jó nagy halloween tököt. Majd pasimmal kifaragjuk (felkészül trauma ambulancia). Kíváncsi leszek, mit hozunk össze.

Ha már pasim, mostanában szokott álmodni és emlékszik is rá. Igaz, tiszta diliseket. 

Egyszer azt álmodta, hogy egy nagydarab nő rámoccant és fogdosta, én meg csak érdektelenül néztem.

Na hát a valóságban ilyen béna biztos nem lennék! Egyszer még az ősidőkben pasimmal a rockocsmában voltunk és egy vörösesszőke, kamurocker Zsani nevű ribike odanyargalt hozzá és a nyakába ugrott (volt valami egy napos afférjuk) de gyorsan szépen le is állítottam.

A másik álmában meg én pasiztam be és egy mexikói (!!!) pasassal jöttem össze. Hihi, nohiszen...Bár a mexikói pasik között még  vannak jók is, de azért na...

Ja azért annyi jó volt a héten, hogy összetalalkoztam A.-val! Meg sem ismertem, mert vagány színű volt a haja és vaksi vagyok alapból és az utca túloldalára sem látok el. Sajnos csak keveset tudtunk beszélni mert rohant, de jó volt látni és azt ígérte írni fog, de ugye sulizik és nincs ideje semmire.

Tegnap belenyírtam a hajamba is és jó vacak lett. Most nagyon nincs türelmem és lelkesedésem a dolgokhoz.

Na, de erre lehet megoldás egy hét szünetke...