Utálom, hogy napok óta szar a kedvem és hogy van is oka.
Utálom, hogy szép lassan össze dől a fejem felett minden.
Utálom, hogy folyton bőgök ismerősök, ismeretlenek előtt és olyanok előtt is akik előtt egyáltalán nem kellene.
Utálom, hogy bőgök ha egyedül vagyok.
Utálom, hogy ami másnak lazán sikerül az nekem nem megy.
Utálom, hogy ilyen gyenge vagyok.
Utálom, hogy az élet kurvára nem igazságos, mert ennyire rossz ember nem vagyok.
Utálom, hogy virágnyelven kell beszélnem.
Utálom, hogy ennek a bejegyzésnek miért nem az lett a címe hogy UTÁLOM.
Ja és a hangulatjavító teakeveréknek elég rossz az íze...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése