Woah, ez gyors volt. De nem is bánom.
Egész kicsit sajnálom Narkománt, bár az anyja sugallatára lépett le tőlem is és minden tré döntése miatt az anyja (is) felelős, de Narkomán tuti nem így tervezte a későbbieket. Biztos nem túl happy az élete egyedül a mentálisan reccsent anyukával. Meg hát ugye ő sem százas...
Kellemes szombatot mindenkinek.
Én korán keltem, pasim ment dolgozni fél 7-kor és utána már nem aludtam vissza.
Bedobtam egy mosást és neki láttam az ebédnek. És jól is sikerült a paprikás krumpli.
Pakolgattam még kicsit, meg ezer éves számlákat, doksikat dobáltam ki. De semmi számottevő. Gyorsan el is telt a nap.
Most heverek az ágyon, hallgatom a felső szomszéd szokásos falfúrását, a tv-ben a cápákról megy egy film. Rókacápa meg tehéncápa, jó èg, mik vannak.
Múltkor meg az volt, mikor egy faszi micsodájába ment fel egy hal.
Igen oda!!!
Na aaaaz durva volt.
Pár napja elkezdtem írni valamit, nem fanfiction, saját szereplős és egyenlőre nem tudom mi lesz belőle. Lehet nagy semmi, de lehet új blogot nyitok neki.
Múltkor ecseteltem anyámnak, hogy csak pár jó ötlet kellene, meg szuper kivitelezés és nem forgolódnék hajnalban a bizonytalan jövőn tűnődve. Szegény anyám magában azt hihette, totál elment az eszem.
A napokban megint belemerültem kicsit a Columbine sulis lövöldözés témába, most hogy tudomásomra jutott, Anne Marie Hochhalter pár hete meghalt. Ő a lövöldözésben sérült meg és így került kerekesszékbe.
Hiába hogy már 26 éve volt a tragédia, az utóhatásai még mindig jelen vannak, ahogy áldozatokat is máig követelnek, hiszen többen diákok, vagy hozzátartozók öngyilkosságba menekültek az àtélt trauma miatt, volt egy srác, aki drogtúladagolást szenvedett.
Valójában a lövöldözés rengeteg ember életét befolyásolta, megváltoztatta.
Még mindig szoktam ezen gondolkodni.
Tegnap K. a hely-ről utánam kiabàlt, cuki volt, de csak köszöntünk mert ment a busza.
A jövő hét jó hosszú lesz, még szombaton is menni kell.
Bejelentkeztem a bőrgyógyászatra jövő héten a combomon lévő anyajegy (vagy olyasmi) miatt. Már évek óta húzom halasztom, mert olyan arrogáns bunkó az itteni kórházban a bőrgyógyász, hogy elég volt belőle pár alkalom. De most jött egy másik doki és teszek egy próbát vele.
Apám is a héten volt valami bigyó miatt, ami ránőtt a karjára és amit eltávolítottak és utána órákig vérzett és fájt neki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése