2025. február 25., kedd

Lépésenként araszolunk a tavasz felé

Hála a One reklámjának totális dallamtapadást kaptam Benson Boone beautiful things c. dalától :/ Segítség! ÁÁÁÁÁ!!!
Tudom, hogy tízezer éve nem írtam, de változatlanul tré a kedvem és csak úgy vagyok a semmibe, napról-napra, az írói blokk ezekszerint a blog írásra is kiterjed. Bocsánat ezért. Pedig jó lenne szórakoztató tartalmakat kreálni.
Vasárnap akartam mondjuk írni, de lehangoló híreket láttam a facebookon, ami szomorúsággal töltött el. 
Mégpedig egy ismerős csaj haláláról. 
Úgy nem ismertem közelről, csak látásból, egy általános suliba jártunk, ő 2 osztállyal felettem, aztán Sírós srác exem osztálytársa lett, de szegény valami betegség miatt végülis kimaradt abból a suliból. 
Aztán járt eü-s P.-vel pár hónapig és H. is ismerte, mert neki meg a munkatársa volt. 
Szóval kicsi a város, mint tudjátok. 
Amúgy én még mostanában is láttam a lányt, a pasijával a buszon. Nem tudom mi történt, a facebookon csak azt írta az anyukája, hogy hosszú, súlyos betegség és sok szenvedés után halt meg. Szívem ütött a dolog. Sajnálom...
Aztán aznap anyám mondta, hogy egyik ismerős is sztrókot kapott. Most intenzíven van. 
Olyan kedves, jópofa pasi, egy osztályba jártam a fiával és az ősökkel szemben lévő házban laknak. Remélem meggyógyul.
Ennyi rossz hírek után már nem volt kedvem semmihez. 
A hajfestést is hetek óta húzom, holott már nagyon gázos a hajam, de sosem visz rá a lélek, hogy a hideg pusztulatos fürdőszobában ezzel kínlódjak. Pedig nagyon ráférne a sörényemre egy kis színfrissítés, mert enyhén szólva is botrányos.
Alapjáraton is tél van még nálam, meg csövesség, meg depresszió. A kicseszett bankok zaklatlak, el vagyok maradva a csekkek fizetésével is. És ugye rottyon is voltam, de az legalább már elmúlt (kivéve a rohadék fogfájást, mert az persze heti többször azért megjelenik). 
Holnap hely mentes nap lesz, helyette pulmonológia és kiderül, volt e tüdőgyulladásom, vagy csak egy durva megfázás terített le. Bízom benne, hogy ez utóbbi lesz csak.
Raktam ki fb-re pár régi képet a nosztalgia jegyében és sikeres volt, mert olyanok is lájkolták, akikről nem is gondoltam volna pl. tesóm egyik exe, akivel anno utáltuk egymást.
Woah...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése