2025. szeptember 27., szombat

Tavaly szeptemberben...

Asszem, pont akkor volt a Miss Candy féle intermezzo (nincs kedvem visszakeresni, de úgy rémlik), a műtétemet intéztem és szegény tekikém is ebben a hónapban pusztult el. Szóval ha jól emlékszem, tavaly ilyenkor jóval sötétebb volt a hangulatom, vitákban, könnyekkel, félelemmel. Jó, hát most sem  vagyok 1000%-ban sunshine happy, de nagyjából elvagyok.
És tök lehangoló úgy nézni a Favágókat, hogy jó páran nem élnek már belőle (Gabe Rygaard, Joe Collins, Melvin, Jimmy Smith).
A múlt heti b.day party egynek elment. A kaják finomak voltak és nem volt durvább balhé sem, pár kisebb anyám/hugi és anyám/apám meccset leszámitva.
Pasim ugye nem jött, mert dolgozott. De mikor délután 5 óra felé megszólalt a csengő, kicsit reméltem, hogy ő lesz az mégis. 
De csak az a full bolond nő volt, tudjátok már sokat írtam róla (https://myneuroticsdream.blogspot.com/2024/08/ez-nem-csak-egy-vonal-ez-hangulatom.html?m=0 pl.itt). 
Gondolom fater hívta meg, hogy dobjon a hangulaton egy újabb tánccal, vagy nem tudom. Én nagyon nem bírom, mert anno fb-n zaklatott és többször is gyopár volt velem és ő sem kedvel engem. Miután köszöntem neki, de nem fogadta, én is ignoráltam. Hülye picsa.
Este a 8 órás busszal jöttem haza. Apám morgott is, hogy hova sietek, de mivel óránként jár egy busz kb. már nem akartam tovább húzni az időt és amúgy sem történt már semmi érdekes. Csak ordított a zene és hallgattam a bolond nő idegesítő röhögését.
Hívtam pasimat, hogy ha akar, jöjjön ki a buszmegbe elém, de nem vette fel (csak mikor már a lépcsőházba értem). Pedig nem szeretek már este járkálni egyedül. Itt a külvárosban ilyentájt már előmásznak a creepy, drogos, csöves félszerzetek. De most sokan voltak viszonylag az utcán és annyira nem lakom messze a buszmegállótól.
A héten amúgy volt rosszhír is. 
Meghalt egy régi családi baráti pár női tagja. Mondjuk a szüleim már évek óta nem tartották a kapcsolatot K. nénivel. Pontosabban azóta, hogy K. néni párja G. bácsi agydaganatos lett és K. néni lelépett G. bácsi egyik barátjával és szegény G. bá meg élete utolsó idejét egyedül töltötte. Az őseim jártak be hozzá a kórházba, de ugye az nem pótolta amit K. néni elvitt. Emiatt a szüleim haragudtak is K. nénire és nem is beszéltek vele sőt nem is keresték ezekután. Így telt el nagyon sok (nagyjából 16) év. Látták az utcán, de köszöntek neki és ennyi. 
Fater a héten összefutott K. néni palijával (akihez anno lelécelt) és ő mondta, hogy K. néni már június elején meghalt és durva, de ő is daganatos beteg volt (és nem mellesleg fiatal is, az ősökkel egyidős). 
A hír megdöbbentette a szüleimet és engem is. Nekem a G.bácsi K. néni párossal kapcsolatban több gyerekkori emlékem van. Közös strandolások, kirándulások, egyszer együtt nyaraltunk velük egy kempingben. K. néni imádta a macskákat és mindig nevetett, G. bácsi meg olykor gitározott. Jó idők voltak. Én erre szeretek emlékezni.
Ráadásul K. néni H. rokona, így mikor a héten H. hívott, említettem neki. De nem nagyon rázta meg. Hümmögött egy sort és ezzel le is zárta a témát. Mondjuk H. reakciót kb. sosem értem, vagy hisztérikus, vagy érdektelen.
Tegnap volt a szülinapom.
A sokadik, de nem tartottam még meg, mert a szüleim a hétvégén nem érnek rá. 
Esetleg jövő hétvégén beiktatok egy kis tortázást.
Tegnap délelőtt rámírt J. húga E. hogy bejönne kicsit, mert programja van ami miatt úgy néz ki, nem éri el a vonatot, persze írtam neki hogy nyugodtan jöhet. Sőt, vettem péksütiket és ropit is, de végül 5 óra után írt, hogy csak sikerült elérnie. Pedig örültem volna neki, ha felugrik, bírom a csajszit, de majd máskor talán összefutunk.


2025. szeptember 20., szombat

3000 okom van, hogy miért péntek délután menjek WC ülőkét vásárolni

A legfontosabbal kezdem, anyám volt mindenféle vizsgálatokon, amiket majd még több vizsgálat követ, de a lényeg, hogy semmi nagyon-nagyon durva dolog nincs a háttérben. 
A nyakán lévő izé, úgy tűnik pajzsmirigy probléma, de folyamatban van a pontos okok felderítése. 
Örülök ennek a hírnek nagyon, mert anyám már mindenféle nyavalyát beképzelt magának.
A hét amúgy ezen kívül az idegeskedésen kívül (mert hát csak feszült volt mindenki) átlagosan telt. 
Megnéztem A levélíró c. filmet, amit már szerintem félig-meddig láttam, vagyis úgy rémlik, de most teljesen  sikerült vègignézni. 
Szép kis film, meg is könnyeztem. Maggy nagyon kedves és jószívű lány, nekem nagyon a szívembe lopta magát. És a történet is. 
Tegnapra eredetileg filmezést terveztem (Vadvirágok), de nem így alakult, mert a WC ülőkénk megadta magát. 
Már előző nap is kétszer szétesett, de akkor mèg összeeszkábáltam. Reggel már nem tudtam és délután sem, mert az egyik alkatrész kétfelé tört. Tudtam ennek meszeltek, pedig nem is olyan régen vettem (akciósan-most már tudom miért vt olcsó). Nem is örvendeztem, de nem volt mit tenni, muszáj volt vásárolni egy másikat. Nem akartam a központba visszabuszozni és ugyanabban a boltban venni egy ugyanilyet, a közeli fürdőszobaszalonos 10 ezres ülőkét is gyorsan elvetettem), így inkább elgyalogoltam a kb. 20 percre lévő műanyagboltba. 
A volt középiskolám (lepukkant és full 80-as évek feeling még mindig) és Sz.-ék háza előtt kellett elsétálnom, egyszer voltam náluk és tök szép házuk van.
Szerencsém volt, mert a boltban éppen egy darab ülőke maradt már csak. A boltos bácsi mondta, hogy ilyenkor tanév kezdetén a közelben lévő sulik, ovik felvásárolják az összeset. Szóval küldetés teljesítve, elégedett képpel baktattam a dögmelegben, kezemben a WC deszkával (Carolina Poker márkájú, ami ismerősen hangzott, aztán rájöttem, hogy van egy Carolina Reaper nevű banda és egy ilyen nevű paprika is), mikor is egyik kis utcában egy ezres hevert előttem, rá tíz centire még egy ezres, aztán még egy ezres...
WTF?! Először körülnéztem, és hezitáltam, felvegyem e, de tök üres volt a környék. Így megkockáztattam és felszedtem a három ezrest. Pedig az elhelyezésük alapján vártam, hogy ha felveszem előugrik pár hülyegyerek mobillal kamerázva. De nem történt semmi. Így folytattam az utam haza. 
Itthon gyorsan felszereltem az ülőkét. Pasim először észre sem vette, pedig van különbség az előző és az új között (az előzőnek mintás volt a teteje, itt meg fehér). 
Meséltem neki a pénz találást és meglepődött, meg azt mondta, ügyes vagyok XD
Amúgy a neten utánaolvastam, hogy bármilyen címletű pénzt amit közterületen találunk elvileg le kellene adni a jegyzőnek. Mire pasim és anyám ugyanazt mondták, hogy tiszta hülye vagyok, amiért ilyennel még csak elméleti szinten is törődöm. Vegyem úgy, hogy az égiek ajándéka és hogy ingyen volt a WC deszka.
Hát oké...kezdem úgy hinni én is. Meg azt is, hogy jó okkal történt ami történt és ez az én utam volt. 
Ma tartjuk az ősök szülinapját.  utólag. Lesz túrótorta és csokitorta is. Fater Budapest ragut készít. 
Pasim melóban van, így ő nem jön. Volt is egy kis sértődés apámnak emiatt. De most pasim próbaidőzik, meg van egy főnöke aki megmondja, mit mikor.
Remélem azért jó nap lesz a mai.


2025. szeptember 14., vasárnap

Ijedtség

Wáów, jó pár ismerősöm ott volt a Robbie Williams koncerten. Szerintem is menő lehetett *_*

És ha már Facebook...sajna feldobta, így volt szerencsém látni a facebookon annak a tyúkmellű gyökérnek az új profilképét, akivel a pasim a hátam mögött kavart anno sok éve (sugárban okádós ikonok). Nem tudtam eldönteni, fogékszere van, vagy az a szürkeség a fogán rohadás:/ Mindegy is btw. Ez annyira sokadlagos most.  

Képzeljétek, anyám elment a háziorvoshoz receptet íratni és a doki észrevett valami csomót a nyaka környékén és továbbküldte ultrahangra, meg vérvételre. És ezt anyám csak ma közölte, pedig már szerdán történt. Ami a nyakán van meg másfél hónapja jelent meg, csak nem törődött vele, vagy azt hitte elmúlik. Most idegeskedhetünk újfent egy új dolog miatt. 

Ettől tök nyomott és rosszkedvű lettem. Bár előzőleg se voltam jó passzban, fogfájás, fejfájás, kialvatlanság, meg belefutottam lehangoló cikkekbe, videókba (70-80-90-es évek és napjaink durva sztorijai, sztár gyilkosságok, influenszer bűnügyek pl. Phil Spector, Sid and Nancy sztori, Ruby Franke ügy, Ding családi gyilkosság), amik borússá tették a hangulatomat, de anyám bejelentése után már totál letargia vett rajtam erőt. És a tetejében meg full sötét, szakadó esős idő is volt egész nap...

Nagyon nagyon remélem, hogy minden oké lesz anyámmal...

Akartam még reflektálni a kreatív írásról, hogy én is most ilyenben vagyok és csak úgy szórakozásból, kötöttségektől mentesen írogatok össze-vissza...de majd máskor inkább bocs...


2025. szeptember 12., péntek

Péntek esti Q & A

Remélem jól vagytok. Itt van az ősz, itt van újra...

Én megvagyok és a következő bejegyzésben írok részletesen is, de most csak egy kis kérdés/felelet így estére.

Innen:https://dojika.wordpress.com/. 

Mert a kérdésekre válaszolni mindig jó. Vagyis többnyire. Töltsétek ki ti is, ha van kedvetek.


Vallj színt! 


Mivel szoktad levezetni a stresszt?

- Írással, sétával, kirándulással, kedvenc zenéim hallgatásával. 


Mi a legrosszabb tulajdonságod?

- Van egy pár, nem tudom melyik a legrosszabb. Sokszor borúlátó vagyok, meg hirtelenharagú, gyanakvó, cinikus stb. 


Melyik a legégőbb lemez illetve film a gyűjteményedben?

- Van egy komolyzenei válogatás cd-m, tesóm nyerte valami  tombolajátékon és nekem adta. Pasim meg hozott egy rakás fura filmet dvd-n magával, mikor összeköltöztünk, pl. Üvegtigris meg hasonlók. De nem mondanám, hogy égő, se a zene, se a filmek csak eléggé nem az én stílusom. 


Van… 


…kedvenc szavad?

- Igen. pl. a nyilván. Még akad több is, csak nem jut eszembe most. 


…tetoválásod?

- A sajátom :D 

De tetszik a madár, szív és az EKG vonal tetkó is. 


…olyan hely, ahová még sosem jutottál el, de szívesen elmennél?

- USA, Anglia, Németország, Erdély, Ausztria. 


Mi… 


…az a ruhadarab, amit sohasem vennél fel?

- Tűzpiros tűsarkú cipő, suhogós melegítő, makkoscipő, bőrnadrág, bőrmellény, veszkó csizma. 


…volt a jeled az oviban?

- Csiga. 


…az a film, amit nem néznél meg még egyszer?

- Anyám! (jaj, ez naggggyon felkavaró és tré film volt), Macinacis focista, Macska-jaj, Kenguru Jack, Csonthülye (ezek csak simán idegesítőek és nekem már túl gagyik). 


Próbáltál már… 


…kötni?

- Igen, anyám próbált tanítgatni, de antitalentum vagyok ebben (is). 


…karatézni?

- Nem. 


…tűsarkúban bicegni?

- Igen, gyerekkoromban játékból, kevés sikerrel. 


…sminkelni?

- Igen, de nem vagyok benne jó. 


…snowboardozni?

- Nem. Pedig az menő. 


…búvárkodni?

- Nem, mert úszni sem tudok. 


…háromfogásos vacsorát főzni?

- Igen. Többször is. És néha jó lett. 


…verset/dalszöveget írni?

- Persze. Főleg kisgyerek és tini koromban. 


Ha… 


…egy lakatlan szigeten kellene élned egy hétig, mi az a 3 dolog, amit magaddal vinnél?

- Élelem, víz, háló rovarok ellen (vagy tűzgyújtó-sokat nézem a Csupasz túlélőket) 


…újrakezdhetnéd az életedet, mit csinálnál másképp?

- Pofán verném az általános suliban azt a két rohadék patkányt, aki cseszegetett, pár exet is kihagynék, meg átgondolnék barátságokat, ja és semmi szín alatt nem költöznék ide. 


…ha ebédet kéne főznöd, mivel próbálkoznál?

- Húsleves, milánói makaróni, tejbegríz. 


…ha fiú lehetnél egy napig, mikre lennél kíváncsi?

- Őszintén? Hát a +18-as sztorikra biztosan!  De amúgy kb. mindenre, a fiúk szemszögéből. 


?… 


egy hétköznap reggelen mit vársz a legjobban?

- A reggeli kv-t. 


délután?

- A buszt haza. 


este?

- Mikor leülök a tv elé kicsit, vagy zenét hallgatok, írogatok, blogokat vagy fanfictionokat olvasgatok. 


egy hétvégi reggelen mit vársz a legjobban?

- Ott is a kv-t természetesen. Helyesebben az ágyban kávézást. 


délután?

- Mikor már nincs semmi tennivaló és pihenhetek, lazithatok. Vagy ha tudunk pasimmal sétálni. 


este?

- Filmezés, zenehallgatás, írás. 


mi az az étel, amit akkor se ennél meg, ha fizetnének érte?

- Sóska, paradicsomos káposzta, sült tök, körömpörkölt, pacal, minestrone leves. 


mi található a táskádban?

- Zsepi, rágó, íratok, pénztárca, esernyő, lakáskulcs. 


mi található az iskola táskádban?

- Olyanom sajna nincs már. De ott is ugyanezek voltak, plusz könyvek, füzetek, tolltartó. 


mi az az étel, amit bármikor képes lennél megenni?

-  Rántott sajt, pizza, csirkepörkölt tejfölösen nokedlivel, torta. 


mi az az ital, amit bármikor képes lennél meginni?

- Víz, kávé, kakaó, vaníliás tej, forró csoki. 


ha csak egy háziállatot tarthatnál, mi lenne az?

- Macska. 


milyen olyan háziállatot szeretnél, ami még nem volt neked?

- Axolotl. 


mi volt eddig az  a házi állat, ami kevésbé elterjedt, de megfordult a szobádban?

- Teknős, tengerimalac. 


mit hallgatsz most?

- Semmit. Vagyis a tv csak úgy be van kapcsolva és épp reklám megy. 


mit hallgattál 5 perce?

- Ugyanezt. 


mit fogsz hallgatni 5 perc múlva?

- Nem tudom.  Talán zenét. 


na?

- Death lens:Turnout. 


most nézel tv-t?

- Nem igazán. Be van kapcsolva, de nem nézem. 


mi az ami idegesít most téged?

- A jövőm, de az állandóan. 


mennyi a pontos idő napra és percre pontosan?

- 2025. szeptember 12. (Péntek) 18:50


köszönj el!

- Hát oké! Akkor helló és szép estét mindenkinek!

2025. szeptember 9., kedd

Keserédes kavargás

Fenébe is, lemaradtam a vérholdról, vagy micsodáról. Pedig készültem is rá, de sem az ablakból sem az erkélyről nem láttam semmit :/ Viszont facebookon pár ismerősöm megosztotta fotókon és a városban több helyről is jól lehetett volna látni. Hát majd máskor. Gondolom...
Amúgy elvagyok. Kedd van és semmi extra. Erős őszi feelingem van. De legalább ma nem szakadt az eső, mint tegnap.
Ma találkoztam B.-vel a hely-ről és kicsit beszéltünk, mert amúgy messze vagyunk a hely-en belül és sose futunk össze. Olyan tündéri aranyos nő! 
Délután amúgy, mikor a buszmegben a járatra vártam, láttam két gyíkot egy kőkerítésen napfürdőzni. Eszembe is jutott a Powder c. örök kedvenc filmekből a gyíkos jelenet.
És sikerült megsimogatnom az egyik kis gyík hátát. Imadnivaló kis állatok.
H. meg tegnap reggel fél 8 utàn hívott, hogy "nem tud kilépni a házból", vigyem már el Larát suliba. Nem tudom ezt hányszor játszottuk már el, de a vége mindig az, hogy H. megsértődik, mert én nem tudok segíteni, hisz a hely-en vagyok. 
Nem is igazán tudok mit írni erre már...És persze én érzem rosszul magam emiatt, de pasim azt mondta, H. úgyis megbékül és felbukkan, ha újra kell valami. 
Ha már fura (egykor virágzó) barátságok, ma csak úgy eszembe jutott Sz. 
Nem is tudom miért. Nem írom, hogy hiányzik, de kicsit olyasmi. Talán. Vagy nem tudom...
Ránéztem a fakebuk adatlapjára és az összes régi képet leszedte. Csak egy maradt fent, a profilképe. Jó, most hogy egy hivatalban dolgozik (vagyis ez a utolsó infóm róla) nyilván nem akarja hogy a munkatársai lássák az ivós, bulizós, szétcsúszott képeit. 
De minden mást is eltűntetett, vagy nem publikussá tett. Tökre üres az adatlapja. Mintha sosem lett volna az az időszak. Vagy semmilyen más időszak.
Amúgy nekem sincs egy közös kép sem Sz.-el. Rég elromlott az a mobil, meg az asztali gépem, amiken pár darabot tároltam. Pedig nagyon jó barátnők voltunk. De az az éra ezenkívül sok szomorú történést is (csalódások, nagy drámák, könnyek stb.) hordozott, amit elfelejteni kell inkább, nem megtartani.
És így, hogy Sz. profjáról is eltűntek a mi közös fotóink, most már ez az egész egyedül csak az emlékeinkben létezik (höhö, nem ezt mondta a Titanic-ban Rose mikor Jack-ről volt szó? ).
És egy cuki gólyahír! Egyik kp. távoli rokonunknál jön a baba február végén! Pedig már van három fiuk és a pár tagjai mindketten minimum 40 évesek. De lehet hogy több. Anyám szerint biztos kislányt szeretnének. Hát lehet. De a legfontosabb az egészség szerintem. 

2025. szeptember 6., szombat

Szeptemberre kanyarodtunk

Szép reggelt mindenkinek! A felső szomszéd el is kezdett flexelni az erkélyen már fél 8-kor, egyem a kis szívét...

Jaj, Narkomán exemmel álmodtam megint. Mégpedig, hogy elhívott magához, én meg mentem is. Egy trendi társasházban èlt, ahol színes ajtók és ablakok voltak, minden lakásnak más színű ablaka és ajtaja volt. Narkomán a 102. számú lakásban lakott és ott pink volt az ajtó és citromsárga az ablak. Remek színkombinació XD Szerencsére nem mentem be végül, mert felébredtem. Fene a sok dili àlomba.

Unalmas és hosszú volt szeptember első hete. Próbáltam a hivatalos ügyeimmel haladni, de csak félig-meddig sikerült.  

Viszont a szerencse náluk járt, helyesebben az ősöknél, mert egy baráti párral közösen 50 ezret nyertek kaparós sorsjegyen!!! Ez elfelezve 25 ezer ft! Király, mi?!  Lesz helye a pénznek, de anyám azt mondta egy szülinapi éttermezést mindenképpen beiktatnak! Én is örülök, hogy nyertek. Évtizedek óta lottoznak és egy hármas találatnál nagyobb még nem volt nekik. Szóval abszolút megérdemelték.

A fejem is rákezdett fájni a héten és a gyógyszer sem javított sokat rajta. Aztán persze a fejemtől a kicseszett fogam is fájt, azt már legszívesebben kiverdesném egy téglával. Az a gáz, hogy hol itt fáj, hol meg ott. Vettem extra erős Listerine-t, amivel kínszenvedés az öblögetés, de hátha használ. Tudom...igazából fogorvos kellene. Gyűjtök rá, mert hátha nem kell kihúzni, de ahhoz, hogy ne csak úgy barbár módon kirángassák, hanem esetleg próbálják menteni, pénz kell. Meg bátorság. Igen, azt is gyűjtöm. Nem tudom melyik gyűjtés halad lassabban :S 

Fater még mindig nincs jól annyira, hogy partizzon, így a szülinapját (és anyám szülinapját is mert pár nap különbség van a kettő dátum között) mégsem a héten ünnepeljük. 

Pasimnak tetszik az új hely, aláírta  próbaidőt, így ebben a hónapban azon van. A munkatársak és a főnök is rendesek, azt mesélte. Itt bejelentik, ami sokat számít, a fizu is okés. És van munka télre is. Remélem hosszú távú lesz a dolog, mert a tél nálunk az időleges munkahiány miatt mindig egy feszült időszak. 

A hely bezárása miatt most nem akarok vekengeni, meg amúgy sem tudom, konkrétan még hogy lesz. Káoszos, ahogy a fejemben lévő gondolatok a jövőm miatt. Húgom kérdezte, hol tartok a tanfolyam meg esetleges új meló keresében, és J. is kérdezte, de nem tartok sehol. Mire J. mondta, hogy csak elhatározás kérdése, neki a húga E. fogta magát, beíratkozott jogsit szerezni és már csak a vezetés része van hátra. Na jó, de E. egy maximális önbizalommal rendelkező, fiatal csaj, aki kb. mindenben sikeres, amihez hozzáér. Hogy én mi vagyok, azt ne firtassuk most. De én nem tudok csak úgy fejest ugrani semmibe. És sajnos sokszor lefagyok, szorongok és csak halogatok dolgokat, mert addig sem kell szembe néznem velük. Vacak egy taktika, belátom.

Az írói blokk okán több ezzel foglalkozó blogot olvastam a héten. Azt hiszem, ráveszem magam a kreatív írásra és csak úgy írok amikor és amennyi jólesik és ami tetszik. Még ha össze-visszaság, akkor is. Hátha ez a kötetlen módban való működés visszahozza az ihletet. Nagyon hiányzik, hogy írjak. Nagyon jó lenne, ha újra eljönne az a megnyugtató, szeretetteljes világ. Különösen, mert közeleg az ősz és a téli lehangoltság. És az ellen az írás a legjobb fegyver.



2025. augusztus 29., péntek

Almaszósz meg csirkemell

Tudom, extra gáz a holnapi ebéd tervezetet címnek adni, de jobb nem jutott eszembe.
Láttam a Szép csendben c. magyar filmet és jó, bár elég durva a téma.
Volt még egy pókos (a mobilom poklos-ra javította...hát jahh...) kalandom, amit valamivel jobb idegállapotban viseltem és oldottam meg valamiért (lelkierő 4eva). De azért még kiborított és tré volt utána a gyors szívverés és a pánik.
Abszolút vége a nyárnak. Ez már tény. Pedig a nap még süt, az emberek rövid ruhákban járnak, fagyiznak, de mindenki tudja, hogy ennyi volt.
A hely is végnapjait éli, idén bezár. Most már komolyan. Én meg csak bénultan szemlélem és fogalmam sincs, mihez kezdek. 
Az álláshirdetéseket böngészgetem, de rémisztő hogy kb. csak kereskedelem és vendéglátás van. Mondjuk nem véletlen, ezek a legszarabbak és ezektől ég ki leghamarabb az ember.
Persze anyám mondja, hogy jaj, kössek kompromisszumot, nem olyan vészes az és biztos találok majd egy helyes kis boltot...Csakhogy én semmilyen boltot nem akarok találni! Voltam kereskedelemben, szörnyű volt. A mentális egészségem tiltakozik ezellen. 
Azon agyalok, tanulni kell, nincs mese. Épp J.-vel vitattuk ezt messengeren. Ő mesélte, hogy N. is most végzett valami gyermekgondozó tanfolyamot, mert váltani akar. Húgomnak két diplomája van, A. is diplomára gyúr. Nekem is be kell vállalni valami képzést. Mondjuk valami normálisabbat.
Egyrészt, sosem tudhatom az lesz e az, ami én vagyok és ami boldoggá tesz. Másrészt, míg tanulok legalább lekötöm magam és nem idegeskedem. 
Szóval majd elsétálok a munkaügyibe, hátha indítanak tanfolyamot. Láttam jókat amúgy, de azok messze vannak (értsd több száz km utazgatás) és önköltségesek, olyan árban, amit én nem tudnék megfizetni.
Pasim melóügyében jövőhéten lesz fejlemény. Akkor lesz a próbamunka és akkor tárgyal a főnökkel az anyagiakról.
A hétvégén fater szülinapját ünnepeltük volna, de sztornózva lett, mert apám lebetegedett, belázasodott, fájt mindene és mindenhol kiütéses lett. Ma délelőtt az anyámmal vívott harc után végre elment az orvoshoz, ott azt mondták valami vírusos ízé és kapott rá cseppeket, meg rázókeveréket a kiütésekre. 
A b.day partit meg átrakták jövőhét szombatra és akkor már egyben anyám szülinapját is megtartjuk. 
Á. is írt, hogy jövőhéten nyaralni van a szüleivel és majd ha visszajöttek ír és megbeszéljük mikor találkozunk. 
A. továbbra sem jelentkezett, pont múltkor olvastam a régi e-maileket amiket váltottunk. Akkor még gyakran összefutottunk és heti szinten írtunk is egymásnak. 
Most ez nagyon nincs így. Évek óta nem láttam és írni is csak kb.  kéthavonta írunk. Pedig anno őt tartottam a legeslegjobb barátnőmnek. Fordítva, nem tudom ez így volt e, mert amikor pl. a középsuliban összejött az egyik osztálytársunkkal, minden barátnőt beavatott, Á.-t, B.-t, a másik B.-t, sőt Á. akkori pasiját G.-t is, csak engem nem és erre az volt az indoka, hogy nem bízott bennem, mivel én akkor együtt jártam Aputesttel és szerinte ezt biztos elmeséltem volna neki is...
K.-val szerdán váltottunk pár sort, múlt héten a pasijával volt Franciaországban.
Sajnos (vagy nem annyira) Z. már totál eltűnt a képből, utoljára talán júliusban volt a messengeren és írtam ugyan neki, de semmit se reagált rá. Jófej nő volt alapból, meg vicces, de aztán jött a kovid és begőzölt. Lett egy nagyméretű oltásmániája és nyomta nekem is az agresszív vakcinakampányt.
A gyakoris csaj is végleg kámforrá vált, de van újabb gyk-s levelező társ, Alex a szomszéd megyéből (legalábbis ezt írta) és tök normális (eddig) semmi perverz beszólás vagy creepy megjegyzés, meg nem akar találkozni sem. És nem politizál. De időjárásról, hobbikról, mindennapi életről el lehet vele csevegni. Ami nem utolsó szempont.
Meglett a vérvételi eredményem. Megint vashiányom van kicsit, vagy még mindig, szerintem nagyon el sem tűnt. Pedig szedek vaskészitményt, már ha nem felejtem el.
A héten akartam kérni a kardiológiára időpontot, de azt mondták be kell mutatni a beutalót. Viszont fél év a várólista. Egy beutaló meg három hónapig érvényes. Szóval lejár mire bejutok. Na jó...majd erre visszatérek később. Ha beindul az ősz. 
Uhhh...most még nem vagyok az őszre kész. Még magamhoz ölelném inkább a nyarat.