Szép reggelt mindenkinek! A felső szomszéd el is kezdett flexelni az erkélyen már fél 8-kor, egyem a kis szívét...
Jaj, Narkomán exemmel álmodtam megint. Mégpedig, hogy elhívott magához, én meg mentem is. Egy trendi társasházban èlt, ahol színes ajtók és ablakok voltak, minden lakásnak más színű ablaka és ajtaja volt. Narkomán a 102. számú lakásban lakott és ott pink volt az ajtó és citromsárga az ablak. Remek színkombinació XD Szerencsére nem mentem be végül, mert felébredtem. Fene a sok dili àlomba.
Unalmas és hosszú volt szeptember első hete. Próbáltam a hivatalos ügyeimmel haladni, de csak félig-meddig sikerült.
Viszont a szerencse náluk járt, helyesebben az ősöknél, mert egy baráti párral közösen 50 ezret nyertek kaparós sorsjegyen!!! Ez elfelezve 25 ezer ft! Király, mi?! Lesz helye a pénznek, de anyám azt mondta egy szülinapi éttermezést mindenképpen beiktatnak! Én is örülök, hogy nyertek. Évtizedek óta lottoznak és egy hármas találatnál nagyobb még nem volt nekik. Szóval abszolút megérdemelték.
A fejem is rákezdett fájni a héten és a gyógyszer sem javított sokat rajta. Aztán persze a fejemtől a kicseszett fogam is fájt, azt már legszívesebben kiverdesném egy téglával. Az a gáz, hogy hol itt fáj, hol meg ott. Vettem extra erős Listerine-t, amivel kínszenvedés az öblögetés, de hátha használ. Tudom...igazából fogorvos kellene. Gyűjtök rá, mert hátha nem kell kihúzni, de ahhoz, hogy ne csak úgy barbár módon kirángassák, hanem esetleg próbálják menteni, pénz kell. Meg bátorság. Igen, azt is gyűjtöm. Nem tudom melyik gyűjtés halad lassabban :S
Fater még mindig nincs jól annyira, hogy partizzon, így a szülinapját (és anyám szülinapját is mert pár nap különbség van a kettő dátum között) mégsem a héten ünnepeljük.
Pasimnak tetszik az új hely, aláírta próbaidőt, így ebben a hónapban azon van. A munkatársak és a főnök is rendesek, azt mesélte. Itt bejelentik, ami sokat számít, a fizu is okés. És van munka télre is. Remélem hosszú távú lesz a dolog, mert a tél nálunk az időleges munkahiány miatt mindig egy feszült időszak.
A hely bezárása miatt most nem akarok vekengeni, meg amúgy sem tudom, konkrétan még hogy lesz. Káoszos, ahogy a fejemben lévő gondolatok a jövőm miatt. Húgom kérdezte, hol tartok a tanfolyam meg esetleges új meló keresében, és J. is kérdezte, de nem tartok sehol. Mire J. mondta, hogy csak elhatározás kérdése, neki a húga E. fogta magát, beíratkozott jogsit szerezni és már csak a vezetés része van hátra. Na jó, de E. egy maximális önbizalommal rendelkező, fiatal csaj, aki kb. mindenben sikeres, amihez hozzáér. Hogy én mi vagyok, azt ne firtassuk most. De én nem tudok csak úgy fejest ugrani semmibe. És sajnos sokszor lefagyok, szorongok és csak halogatok dolgokat, mert addig sem kell szembe néznem velük. Vacak egy taktika, belátom.
Az írói blokk okán több ezzel foglalkozó blogot olvastam a héten. Azt hiszem, ráveszem magam a kreatív írásra és csak úgy írok amikor és amennyi jólesik és ami tetszik. Még ha össze-visszaság, akkor is. Hátha ez a kötetlen módban való működés visszahozza az ihletet. Nagyon hiányzik, hogy írjak. Nagyon jó lenne, ha újra eljönne az a megnyugtató, szeretetteljes világ. Különösen, mert közeleg az ősz és a téli lehangoltság. És az ellen az írás a legjobb fegyver.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése