A fejem napok óta fájdogál, pontosabban a homlokom és az arcom, a szemem és persze a fogam. Főként akkor rossz, ha lehajolok. Franc tudja, mi ez...
Pasimnak 2 nagyobb munkát mondtak vissza anyagi okokra hivatkozva, pedig az egyfajta mentőöv lett volna. Vannak kisebb munkái, de azok épp csak a napi dolgok fedezetére elegek. Ráadásul a hely-en megint felröppentek a bezárás árnyai. Lehet csak farkast kiáltanak, volt már rá példa. De az a mese is úgy végződött, hogy végül csak jött a farkas. Azt tudom, hogy ennél csak rosszabb lehet a helyzet és kiráz a hideg, ha arra gondolok, hogy pl. kereskedelmi munkát kellene végeztem ismét. Nem tudok überkedves lenni emberekhez, csak hogy ott hagyják a pénzüket. Idegesit hogy a vevő azon lamentál 20 percig, a kék csíkos vagy a barna pöttyös cucc àll neki jobban. Nem értek hozzá és nem is érdekel.
Volt pár köröm a kereskedelemben, meg a borzalmas gyakorlati hely, ahol a szakma oktatása helyett jobbára takarítani kellett, meg a feletteseim kajáját kellett megvenni és a számláikat befizetni.
Nem nekem való a dolog, ez tiszta sor.
Mostanában sokat agyalok ezen, meg a jövő titkain, hogy mit hoz. Bevallom, félek. Évről évre nehezebb az anyagi része. Ami 4-5 éve még természetes volt, az mára már ritkaság szàmba megy. Vagy végleg el is tűnt, pl. nyaralás, étterem, bulik. Lassan már a kisebb kirándulások is és csak a felszínen maradás a cél. Ez pedig idegölő és lélekromboló. És mindig az ember fejében motoszkál. Néha elfelejtem és nevetgélek pasimmal, aztán belül megszólal egy hang:
- Minek örülsz, a havi számlák meg sehol sincsenek.
És jön ismét a rosszkedv.
A héten többször irkáltunk K.-val, neki neki könnyű. Beteg lett míg itt voltak Magyarországon, így sajnos nem tudtunk most sem találkozni.
Holnap négynapos hosszú hétvége. Pasim legalább két nap megy melózni. Én találtam pár filmet amiket még szeretnék nézni(Eltűnve, Szerencsétlen baleset, Nagymama a semmiből). Emellett a szokásos főzés, mosás körök. Semmi ünnepi:S
Elvileg szombaton az ősök, hugi és én megyünk le fater szülőfalujába rendberakni a sírt. Remélem a Tisza part sem marad ki, mert az legutóbb ment a levesbe és helyette a hülye plázában kellett dekkolni.
Hasonlóan érzek én is. Lenne miről írni, még ha annyira nem is érdekes, de nincs hozzá energiám....
VálaszTörlésés igen, egyre nehezebb a megélhetés....olyan szinten emelkednek az árak...elképesztő! És mindig van egy újabb kiadás, mert mindig van valami....pedig szerintem mi nem is keresünk rosszul meg 2 kamaszt nevelünk, akik sportolnak is, szóval nem akarok panaszkodni, csak mikor azt hiszem, hogy kicsit könnyebb lesz, akkor kiderül, hogy ja, mégsem...
Nekem is külön hangulat kell, hogy írjak, van hogy nincs hozzá kedvem/energiám.
TörlésBorzasztóan elszálltak az árak, nem tudom hol a plafon, vagy ez mivé fejlődik, de a legtöbb embereknek így is már egy csomó dologról kell lemondania.