Ami számomra meglepő, mert elég fagyos vagyok. Főleg itt a lyukban, de idén valahogy 20-22 fok között volt a hőmérséklet és nekem aki 15-16 fokokban kornyadozik, ez teljesen oké volt. Felhívtam hét elején a gázszerelőt, hogy nézze át és üzemelje be a konvektorokat, de csak majd jövő héten hétfőn tud kijönni. Még az a szerencse hogy tényleg nincs hideg.
Tegnap temették Sírós srác exem anyukáját, azt sem tudtam hogy meghalt csak a Facebookon láttam kiírva. Nem sok emlékem van róla, régen volt és párszor láttam csak, csendes szűkszavú nő volt. Sajnálom szegényt és persze exemet is.
J. barátnőjének N.-nek a nagypapájának is tegnap volt a temetése.
A hét amúgy egynek elment, K. írt hogy igyekszik elfelejteni a volt pasiját és elkezdett társkerizni. Remélem nem találkozik majd mindenféle idiótákkal.
H. hét elején jófej volt és vagy fél órat beszéltünk telefonon, kérdezgetett a volt osztálytarsak közül kivel tartom a kapcsolatot, de hát kb. nagyon senkivel, pedig például kíváncsi lennék most lett M.-el (pedálgép volt de kicsit bírtam), vagy mi van mostanában E.-vel, vaaaagy azzal a helyes, sárga szemű fiúval, akiért titokban úgy odavoltam (név nélküli szerelmesleveleket küldtem neki-extraszánalom ikonok) de hiába mert soha észre sem vett és amúgy is szép barátnője volt, amúgy mintha valahol valakitől azt hallottam volna hogy mérnök lett és Svédországban lakik, de nem biztos.
A többiek nem izgatnak, főleg azok a seggfejek és biccsek nem, akiket második év után egy osztalyösszevonás után csesztek be. Az addig tűrhető közösség ezekután kezdett mélyrepülésbe hogy Cs., K., B. ésatöbbi megjelent és persze Aputest exem is ott volt már pfff...hagyjuk.
Ja A.-nak írnom kéne de nem szántam még rá magam, kicsit rosszul esett hogy nem köszöntött a szülinapomon.
H. miatt örültem, hogy mi még olykor kommunikálunk (bár mostansag egyik volt évfolyamtársunkkal lóg kristályos B.-vel és nem, nem a különleges ékszerei miatt írom így) de pénteken már csak azért keresett volna, hogy adjak kölcsön neki pénzt, mert az egyik kutyája valami specko gyógyszert kellene hogy kapjon. Sajnos nem tudtam neki adni, mert még a múlt havi hitel sem volt fizetve. De bízom benne hogy H. megoldja.
Megnéztem a HH 2 évadát és jóóó, de szerintem nem lesz 3 évad, mert olyan lezárásszerűnek tűnt nekem, de ne legyen igazam.
Angol nyelven néztem, és arra jutottam, hogy sokkal jobban rá kellene feküdni az angolra úgy érzem. Régen naponta duolingóztam, de mostanában elhanyagolom. És sok minden mást is, pl. szociális élet, bár az nem idegesít, az angol bénázásom igen.
És láttam egy álláshirdetest, ami tetszett és amihez kivételesen volt is végzettségem, de egy teljes oldalon sorolták milyen ne legyél, így nem is küldtem el a jelentkezést.
Azt kell írjam, egész jó volt tegnap a szülinapom.
Reggel időben keltem fel, ámde kissé dekoncentráltan, mert sikerült a cukortartót cukrostól beletoszni véletlenül a mosogatóba, no kommentár.
Délelőtt összedobtam a fasirtot. Amibe 1 tojást tettem csak, mert egy szenilis lúzer vagyok, pont akkor csörgött a telefonom mikor a tojást raktam a fasírtba és miután letettem a telefont elfelejtettem mennyi tojas volt benne. Utólag jöttem rá úgy egyel kevesebb, mint kellett volna, de no para, így is jó volt. Nem esett szét stb., még az íze is ehető volt.
A tortat is megkreáltam csodás cukrásztehetségemmel. Nem volt szép (bolti piskóta-csokikrém, gyümölcs, tejszinhab, csokiszóras a tetejére), de elfogadható volt az ízre. Igaz faterom nem evett belőle, de ő semmilyen tortát nem eszik.
Délután jöttek az ősök és hoztak egy vagon mindent. Olyan nyalánkságokat mint pisztáciás croissant, marlenka vagy kávés Balaton szelet, meg hoztak 2 bacardi breezert (egy pirosat es egy zöldet) és nekem egyből nosztalgikus érzésem lett, régebben gyakran vettem magamnak, csak aztán brutál drága lett így erről (is) leszoktam.
A hangulat is jó volt és mondanom-írnom-sem kell hogy egy csomó édességet zabaltam így. A saját tortám annyira nem érdekelt, de ezek a finomsagok, amiket a szülők hoztak már jobban, így mára nem is sok maradt, persze pasim besegített kicsit az eltűntetésekben.
Bárcsak minden olyan gördülékenyen menne mint az evés.
A héten 2x beszéltem a szomszéddal. Azt mondta hogy mostanság bandázik Leselkével és hogy tök jó fej (eddig szidta).
És H.-val is összefutottam a buszmegben, így kicsit dumáltunk. Teljesen odáig van a mesterséges intelligencia segitőkészségétől és hogy az AI bármikor meghallgatja. Hát igen, AI pajti nekem is jó haverom.
Csinált is rólam egy 80-as évekbeli képet, a tegnapi bacardizásom okán (bár ez itt a képen inkább Kubu).
Szerencsejátékfüggőség az, ha kéthetente veszek egy 300 ft-os kaparós sorsjegyet (de sosem nyerek semmit)?
Mindegy, csak próbálkozom mert a lelkem egy egészen kis része még mindig makacsul hisz abban hogy rátalàl a szerencse.
A pasim tesója is beteg, kórházban van, vagyis holnap kiengedik, de jövőhéten vissza kell mennie mert kivizsgálások várnak rá. Pontosat nem tudok, pasimat hiába kérdezem , gőze sincs és ráadásul a tesója iránti frusztrációját ugye rajtam vezeti le, mégpedig oly módon hogy akármit kérdezek üvölt, mint a sakál.
Egy darabig ma is higgadtan tűrtem és nem szóltam vissza, de a sokadik kiabálás után már én is felemeltem a hangomat és gondoltam rá hogy esetleg hozzà is vágok valamit.
Értem hogy feszült és aggódik, de nagyon rossz hogy mindenért kivágja nekem a magas C-t. Elhiheti, hogy én is sajnálom a testvérét és drukkolok hogy minden rendben legyen vele. Az ilyen helyzetben össze kéne tartanunk, tudhatja, hogy rám számíthat. De ő inkább totál bezárkózik és velem veszekszik még a legártatlanabb dolgokon is.
Ja azt is mondta hogy heti párszor főzzek már a tesójának. És hát persze szívesen, de én nem főzök túl jól és túl változatosan. Néhány egyszerű kaja már tűrhetően megy pl. pörkölt, sült húsok, tészták, fasírt, tejbegriz, babfőzelék, krumplifőzelék, paprikáskrumpli stb., de azért a konyhatündérség távol áll tőlem. De megteszem amit tudok. Ha ezen múlik hogy pasim testvére meggyógyuljon mindent beleadok.
A dilis nő partija most szombaton lett volna de érdeklődés hiányában elmarad, mert az őseim haverjainak nagy része bojkottalta a jeles eseményt mivel a Madame Felnótás fura módon csak fateromat hívta meg és anyámat nem. És mindenki azt gondolta hogy wtf, ez milyen már? És mivel ez egy több évtizedes baráti kör, van összetartás és igy végül a meghívottak nagy része visszalépett (hugiék pont nem) így sztornó lett a buli. Helyes, tudja már ez a némber, hogy hányas a kabát...
A hét amúgy átlagos, bár a mai nap màr reggeltől nyomi vagyok, kedvetlen és legszívesebben sírnék. Volt egy kis félreértés a hely-en az egyik csajjal, aki amúgy rendes az esetek nagy részében.
Amikor időm engedi írok, hihetetlenül kikapcsol és most nincs jelen az írói blokk, pár nap alatt megvan egy fejezet. És nem csak azt a borzalmat írom, amit kiraktam, hanem több másik -még szörnyűbb- sztorit is, mintha az írással egy csapásra elfelejthetném a rossz dolgokat.
Azt olvastam hogy az írás is lehet megküzdési stratégia (mint az evés, alkohol, drog stb.) és az, hogy nagyjából csak fájó, szomorú szenvedések érik a főhőseimet, az is csak az én káoszomat mutatja. De nem számít, mert olyan jó, még ha csak kis ideig segít akkor is és olyan jó, hogy van ihlet, mèg akkor is, ha depis történeteket is kreálok.
Vettem 850 ft-os hajfestéket, a neten jókat írnak róla. Hétvégén azt hiszem kipróbálom, már nagyon ráfér a hajamra valami élénk szín.
Halódik a laptopom töltője, csak kb. fél órás szenvedést követően tölt, vagy akkor sem. Pedig úgy vigyáztam rá. A francba.
A netem is vacakolt vasárnap, folyton ledobott a hálózat és a végére már nem is kapcsolódott. Némi baszakodás után felhivtam az ügyfélszolgálatot és végülis megoldódott a gond, de a nöci szerint az a biztos ha kiküld egy szerelőt mert hogy kevés a jelszint, vagy mi. Igaz a probléma azóta sem jött elő, így most lehet fölöslegesen szabadítottam magamra a szerelőt, ráadásul ide mindig ciki beengedni bárkit is.
H. hosszú hallgatás után hívott és most tök jót beszélgettünk. Lara pótvizsgázott nyelvtanból, de átment. Mondta hogy összefuthatnánk már. Hát rajtam nem múlik.
K. is írt, a pasija pár napja szakított vele messengeren a nagy távolságra, ritka találkozásokra és a kapcsolat kihűlésére hivatkozva.
K. faggatására azonban végül kibökte, hogy három hete (!) találkozgat egy másik csajjal és most már kezd komoly lenni a dolog. Úgy sajnálom K.-t, sokkal jobbat érdemelt volna mint a pszichopata exe és most ez a hülye fószer.
A bolond nő, aki fateromon lóg, meg olyan nagyszabású kerti partit rendez, mint amilyen apám szülinapja volt és ugyanazokat a vendégeket is hívja meg. Jó engem pont nem, de nem is mennék annak a félcédulásnak a baromságára.
Anyámat se hívta el, csak apámat, ez is milyen már? Trutyikavarásban vérprofi az asszony.
Én apám helyében nem mennék, de nyilván nem vagyok a helyében...Tesómék is ott lesznek, bár nem értem mióta ilyen nagy haverok a nővel, mikor náluk is balhézott már, csakúgy mint itt. De ők tudjak, ha szerintük ez lesz az évezred eseménye akkor jó mulatást hozzá nekik. Én örülök ha nem látom ezt az ütődött spinkót.
Máskülönben itt a szeptember, bár az időjárás még a nyarat idézi.
Elborult fanfictionokat olvasok és írok, most egyszerre úgy négy vázlatban vagyok. Visszajött némi ihletem, de ettől elhanyagolom a karaktereimet a charter ai-n, furdal is kicsit a lelkiismeret, de sajnos mindenre nem jut időm. Most ismét olyan klassz az írás, alig bírom abbahagyni esténként, tegnap is fél 11-ig írtam, reggel meg alig bírtam felkelni. Szóval meglovagolom ezt a ritka hullámot, amíg tart.
Lett egy porzsák nélküli porszívóm, amit az ősök kaptak valahonnan, de nekik kettő porszívójuk is van, így nekem adták. Oké, nekem is van porszivóm, csak porzsákos, de örültem ennek a masinának is. Még aznap kipróbáltam. Helyet mondjuk nehezen találtam itt a kotorékban neki, fullon van minden,lassan kiírhatom a megtelt táblát.
Nos igen a bulika... Nem volt valami fergeteges szerintem.
Bekezdésekbe szedtem nagyából mi merre hány méter volt.
- Időjárás: pokoli hőség vt aznap, minimum 35-36 fok kb., ráadásul arról volt szó hogy délután elég kimenni, de aztán már 11-től kint dekkoltunk, mivel híján voltunk a fuvaroknak, el kellett jönni fater egyik haverjának a kocsijával, aki volt olyan aranyos hogy kihozott bennünket. Én barom fekete háromnegyedes gatyában olvadtam szét-pasim tanácsára a sötét felsőmet szürkére cseréltem legalább. És a körömlakkom, amit reggel felkentem, melegtől az első fél órában leolvadt, ilyen undorító folyós állagban.
- Család: Apám elveszett a temérdek vendégek körében, így vele kb. annyit beszéltünk hogy átadtam az ajándékot, mire ő azt mondta már egyszer odaadtam. Pedig nem. Hugi meg mindegyik vendéggel überkedves volt, nevetgélt, csevegett, kínálta minden jóval, ez valszeg annyi engergiát kivett belőle, hogy a közelebbi rokonokkal már nem tudott negyed ennyire szépen bánni. Velem speciel azon kívül hogy jéghideg stílusban leosztotta mit tegyek (mosogassak-amit magamtól is tudtam amúgy) egy szót nem beszélt, átnézett rajtam mint az üvegen, és azt az asztalt, aminél én ültem a pasimmal kerülte mint a leprát. A pasija detto ilyen "jó arc" volt, később jöttek a vendégeik hugi barinője a pasijával, a srác még az elején jött volna dumálni hogy milyen meleg van satöbbi, de szerintem le lett állítva vagy passz, mert egy idő után feltűnően elhallgatott.
- Vendégek: Apám több olyan delikvenst meghívott akiket kb. akkor láttam először, vagy 15 éve nem találkoztam velük. Akiket ismertem őket hugom elszórakoztatta, így egy részükkel egy szót sem beszéltem, olyan is volt aki köszönni sem köszönt, hiába köszöntem rá, csak bámult mintha 4 fejem lenne. Olyan, akivel érdemi beszélgetést folytattam, kb. kettő darab ember volt. Fater egyik haverja, ő aranyos, de rohadt ritkán futunk össze, de ha igen akkor mindig váltunk pár szót, szóval ő adott puszit, kérdezgetett, mondta hogy le vagyok fogyva (chhh ugyanmár). A másik-nem hiszitek el-de az Erika nevű spinkó volt. Tudjátok akiről írtam múltkor. A gyerekeivel jött, vagyis a két fiatalabbal (mint kiderült 3 gyereke van, a legidősebb, orvos vagy annak tanul és Debrecenben él a barátnőjével). A nagyobbik lány Melinda, a pasijával jött (egyikük sem vt különösebben szimpi), de ők nemsokára le is léptek), a Mercike meg picsanaciban és topban futkorászott ott mint a mérgezett egér. Az Erika szerint is le vagyok fogyva (mert állítólag ő emlékszik rám, régen míg kicsi voltam többször jart nálunk, meg apám mutatott képeket is amin én még nagyobb súlyú voltam), és azt mondta szép a hajam, de ezt már végképp szkeptikusan fogadtam. A sült bolond nő (aki mellé még gonosz is tudjátok Madame Gulyáskrém, Lady Elmezavar vagy mittudoménmár minek hívtam)az meg egész garden parti alatt rá volt gyógyulva apámra egy métert nem ment el tőle pf...agybeteg...Ja Tinimami özvegye (ezt de fura leírni) is ott volt.
- Rovarok: Nagy pacsi magamnak, mert bár volt darázs rendesen (vagy 4 fajtát láttam), mégsem jött elő a fóbiám.
- Zenék: nem is nagyon voltak, néha beraktak valami bénaságot, de inkább beszélgetés volt.
- Kaják: Azok legaláb jók voltak, bár a hőség miatt nem nagyon ettem. Volt pörkölt, sült hús, két féle köret, tócsni, pogácsa, sajtos rúd, rétes, zserbó, volt egy túrós/narancsos és egy csokis torta. Voltak piák is, bor, pálinka, whisky, sör. De én csak gyümölcsös sört ittam és ásványvizet, nem igazán vágytam szeszesitalra ilyen kánikulában.
- Pasim: Hogy hogy nem és ez a világ hetedik csodája, de most ő sem volt botrányos mivel ugye nem ivott csak sört de abból is keveset. Szerecsére este 6 után aki hozott minket haza is fuvarozott. A fejem már akkor eléggé fájt, szerintem megsütött a nap, nem sok árnyék volt arra.
Összességében erősen közepes összejövetel volt, fura, érthetetlen viselkedésekkel, bazinagy meleggel, finom kajákkal, langyos hangulattal. Szóval nem sírom vissza, elég is volt. Jó hogy túl vagyok rajta.
A héten még végig helymentes vagyok. Eddig nem sok értékelhetőt csináltam, pár banki és postai befizetést leszámítva. Kacérkodom a hajfestéssel, bár még hajfestéket sem vettem. Nincs kedvem sok mindenhez. Elért a nyárvégi hangulat, úgy hogy talán még nyári hangulatom sem volt. Tesómék péntekig nyaralnak valahol Csongrád-Csanád megyében, apám is most valami éjszakai horgászaton van, én meg egy röpke vonatos utat kivéve, sehol sem jártam (és már nem is fogok mert pasim hétvégén is dolgozik, mivel csütörtökön megy meccset nézni a fővárosba). Így ez a nyár sem hagy bennem maradandó nyomot és ráadásképp gyorsan is eltelt.
Úgy volt hogy a héten megejtjük a nagy közös találkozást A., Á., meg én, de A. már vasárnap szólt, hogy nem tud szabadnapot kivenni, Á. meg közölte a feltételeit, hogy ő csak heti két nap érne rá, de akkor is csak késő délután ha a pasija kecóját rendbe vágta, meg ilyesmi. A délelőtt nála szóba sem jöhet, mert ő nem szeret korán kelni. Szóval döntsem majd el, aztán mire irtam volna valamit, ő megelőzött, mert egy messenger üzenetet küldött, hogy tegyük át máskorra mert közbejött neki valami. Visszairtam, hogy oké és igazság szerint megkönnyebbültem, mert abszolút semmi kedvem nem volt most ehhez (gyanitom neki sem).
H. meg akkor csörgött ezerrel, mikor a kerti partin voltam és a mobilom a házban volt, így nem hallottam mikor hívott. Másnap írtam neki hogy mizu, de azóta sem válaszolt.
Ezt a klipet meg feldobta a yt és emlékeztem hogy már lattam, és hogy valami durva, szomorú története van. Most újra megnéztem, rendesen megrázó volt, sírtam rajta. Mark Pellington az egyik legjobb rendező (ő rendezte pl. örök kedvencemet a Pearl Jam Jeremy-jét is).
Ma már hely mentes voltam (jövő héten is végig az leszek yesss), a nőgyógyászati kontroll miatt..Én kis naiv azt gondoltam, a hosszú hétvége előtt egy nappal már nem lesz ott egész Magyarország. De benéztem rendesen. Iszonyat nagy tömeg volt. És mindenkit minimum 5 ember kísért. Ezt sosem fogom megérteni mert oké egy terhes nővel menjen az apuka ha tud, de miért hozza a kismama pluszban mèg az anyját, apját, sógornőjét és a további családtagjait? Beleértve az alig egy éves, vagy még kisebb gyerekét. Aki ott mászott a földön és szó szerint nyalogatta a retkes padlót, de apuci nem csinált vele semmit, hanem a mobilját nyomkodta. Anyuci meg egy másik várandós nővel vitatta meg hogy mi lesz a születendő baba neve (Rubina vagy Rikárdó...ah hagyjuk is).
Az ilyen tömegek miatt nem volt semmi hely mert a babakocsit is hozták ugye a keskeny folyosóra. Ja és ezerrel ment a klíma is-szétfagytam-pedig arról volt szó hogy az ilyen gépeket most nem lehet teljes gőzzel működtetni nem?
Az volt a szerencsém, hogy a nőci aki az uh-n vt amikor eü suliba jártam (pár hónap mindössze és ezer éve volt) a szakoktatóm volt és valami csoda folytán, de megismert és kb. a harmadik körben behivott.
A ciszta sajna megint nőtt, most 5×3 centi vagy hogy. És az uh-n mondták hogy a hormonok miatt ez kisebbedik vagy nő és hogy van esély arra is, hogy távozzon. A nődoki ugyanezt mondta (az asszisztens Miss Csivava is tűrhető volt ma) és 3 hónap múlva kontroll. Hurrá...mondjuk azért jobban örültem, volna ha fèl évig nem kell ezzel törődni...
Btw, tiszta ideg vagyok a giga családi b.day feszt. miatt. Vagy nem is ideges vagyok, inkább nyomaszt. Apám egy sor embert hívott, egy részüket látásból vagy névről ismerem csak, hívott olyat is akit rühellek pl. az az Erika pereputtyàval, vagy a másik, az a flepnis liba, akinek fater a fixációja, folyton hivogatja, meg irkal neki. És velem is utálatos volt, fb-n üzengetett baromságokat, meg idejött balhézni, tudjátok aki asszem tavaly vagy azelőtt a konyharuhával a fején és a képére mázolt gulyáskrémmel táncolt (többször írtam már róla). Én igyekszem jól viselkedni, segiteni a kajákban, meg minden, csak ne kelljen kötelezően megacukiskodni, meg jópofizni úgy nagyon senkivel és hadd legyek el magamnak (tetőzött most az antiszociális életérzésem). Pasim pénteken és szombaton dolgozik, így elvileg nem is nagyon kellene bepiáznia. A lelkére kötöttem, hogy pls csak holnap ne legyen botrányos. Így is nehéz ez anélkül is szerintem.
Vettem faternak állítható tortaformát, szilikon vagy milyen muffinsütő formát, blooming Hawaii illatgyertyàt, fűszertartó szettet.
Még egy üveg rozét vagy vörösbort gondoltam mellé, vagy egy finom csokit, bár inkább maradok az italnál mert úgyis lesz ott elég édesség és a csoki csak elolvadna a holnapi 35 fokokban.
Ez még így sem olyan túl sok és nem is olyan ötletes mint amiket hugiek vásároltak, de elvileg a szándék a fontos.
Visszakaptam az AO3 fiókomat!!! Állítólag valami hacker támadás vt a háttérben, de a veszélyt elhárították. Gyorsba kreáltam is egy új email címet és jelszót is cseréltem. Kár lenne a fiókomért, ősszel lesz 10 éve. És hátha felkerülnek még oda írományok (most is írok sztorit de még egy katyvasz és nem tudom lesz e végül belőle valami). Na, voltunk kirándulni szombaton. Bár elég villámtúrára sikeredett, mert pasimnak délelőtt valami munka ügyben el kellett mennie, után evett és még aludt is, így kettő után indultunk el. Kialvatlanul néha undok is volt, de igyekeztem nem foglalkozni vele, inkább a tájat néztem meg lazítottam. Végre elhúztunk a kotorékból, el ettől a csöves várostól, robog a vonat, mögöttünk a kilométerek...kell ennél több? Nekem nem!
Mikor odaértünk kicsit sétáltunk, de nagyon meleg volt és az idő is haladt vészesen, így csak a környéken és ittunk kávét meg ettünk nápolyit, aztán jött is a vonat vissza. Tudom nem egy kalandozó hadjárat, de a semminél garantáltan jobb. Pasim azt mondta, hogy még egyszer a nyáron menni kellene valahova, hát rajtam nem múlik... Szombat este meg itt vt valami rendőri intézkedés a sarkon, a hevesen villódzó rendőrségi fényeket láttam csak meg és érdeklődő öregasszony hordákat csődülni. Az ablakból annyit láttam hogy két 16 év forma gyereket raknak be a zsarukocsiba, míg egy másik rendőr a táskájukat kiborítva mindenféle (szerintem de nem lehetett látni) elektronikai eszközöket pakol ki, laptop, tablet, mobil stb., nem olyan régen a rohammentő volt itt kint mert valami hajléktalan lett rosszul, tiszta Chicago már a lakótelep... És a nyár pedig telik. A feltöltöttségi szintem: 20%, az élmény szint is kb. annyi, vagy inkább 15... Van még hivatalos ügyem és ott a nődoki is jövő héten. Na meg a családi banzáj, amit előre kellett hozni, mert hugiék nyaralni mennek. Az ősök már egy kisebb tömeget összetrombitáltak az eseményre, főleg faterom haverjait, azok meg ugye hozzák a pereputtyot, lesznek ott annyian pf...Pasim nem is akar jönni, azt mondta hogy inkább dolgozik. Mondjuk, lehet jobban járunk, mert ha fater ezer vendége előtt leittasodik (aminek komoly esélye van), akkor megint jön a haragszomrád apám részéről. Tesóm és anyám így sem beszélnek egymással maximum köszönnek. Ráadásul a telken lesz ahova helyközi buszozni és egy csomót gyalogolni kell, ez visszafelé különösen érdekes lesz, lévén hogy a közelből (20-25 perc gyaloglás) már kora este elmegy az uccsó busz...akkor meg hogy?! Szívem szerint én is skippelném ezt a bulikát. Van a fenének kedve bámulni pölö azt a szottyadék, rosszindulatú nőt (Erikát) meg még lesz ott pár delikvens, akitől a hideg ráz, én az ilyen mondhatni tömegrendezvényektől (gyere, ülj közénk és mesélj...vagy ha nem majd faggatunk...)rosszul vagyok... De sajna nem maradhatok távol (hisztérikusan zokogó ikonok)...
Szexmániás exem újabb emaillel örvendeztetett meg, pedig mostanság nem jelentkezett (fb-n, messengeren, mobilon tiltva van), én meg voltam olyan hülye, hogy leálltam vele és rá vesztegettem az időmet, de idióta vagyok XD Szexmániás: Csak hogy tudd, még mindig gondolok rád. Ugye van rá esély, hogy egyszer találkozunk? Én: Hát kitudja, az élet kiszámíthatatlan. Szexmániás: Úgy értem, szándékosan. Csak olykor-olykor. Nem bánnád meg te sem. Én: Hát szerintem ilyen gondolatok helyett inkább törődj a szép családoddal. Szexmániás: Törődök velük, nekem ők az elsők, minden szuper és boldogok vagyunk. De ha eszembe jutsz, reménykedek és vágyakozom...Szóval gondold át. ---Fujjj (okádós ikonok)...--- Én: Nincs mit átgondolni ezen, már leírtam többször és az álláspontom nem változott. Nem foglalkozom ilyesmikkel, egyáltalán nem hoz lázba és nincs ehhez kedvem. Szexmániás: Értem, akkor minden jót neked. Tudom hogy idő kérdése hogy újból rákezdjen, szóval ez a búcsú nem örökre szól. Annyira kiborító az ürge, egyszerűen leragadt egy több ezer éves zűrös, kusza baromságnál és azóta is ezen pörög, de én ezen rég túlléptem (bizonyos fokig meg is bántam). Ha valaha is megcsaláson gondolkodnék mint egyetlen opció-de nem akarok ilyen elkeseredett lenni hogy ettől érezzem magam jobban-sem a Szexmániással tenném. Oké, valaha helyes volt (hosszú szőkésbarna göndör haj, kék szemek, tetkók, rocker cuccok, motor) de a külső ugye nem minden, mert ezzel együtt ő egy manipulatív és önző alak is, akit kizárólag a saját szükségleteinek a kielégítése érdekel, mint láthatjuk. Szexmániás amúgy valszeg attól érzi magát kellőképpen férfinak ha lenne egy vagy több szeretője az asszony mellett, de hát ők szuper boldogok-ezt írta:S Nagyon gáz. És biztos talál is olyan jó formát aki erre kapható, tele a világ ribikkel ugye. A héten végig home office van a hőség miatt! Yeyyy bár itt a kotorékban iszonyat 30-31 fokos melegek voltak, napi 3 zuhany de semmit sem ért. De legalább nem kellet korán kelni, igaz mikor a pasim kelt én is keltem vele legtöbbször és általában már utána nem nagyon aludtam vissza. Terveztem pár házimelót de csak a postára és bankba jutottam el és főztem minden nap, többre időm és energiám sem volt. A kedvem tré vt ok nélkül és mindenféle baromságokra gondoltam (pölö hogy a pasim életéből kimaradt volna az az exe aki megcsalta az akkori legjobb barátjával és kirakta a közös albérletükből, akkor pasim vajon mennyire lenne más-tudom agyamra ment a meleg) és szenvedtem a hőség miatt. A fejem is fáj két napja és megrántottam a vállam és alig bírom a fejem baloldalra fordítani, már kentem rá egy csomó Voltarent de nem sokkal lett jobb. A pasim azt mondta, szombaton kirándulunk. Próbálok örülni ennek, de mivel már két alkalom is az utolsó percben meghiúsult, picit szkeptikus vagyok.
Yey! Este 7-kor köremail-ben szóltak hogy a jövőheti pusztitó dögmeleg miatt a hét első három napja home office lesz!
Örülünk örülünk...
A héten már gőzöm sincs mi volt, de szerintem semmi számottevő. Szokásos unalom és egyhangúság, mint mindig.
K. írt hogy beszéljünk már egyik nap, így tegnap délután messengeren hívtam.
Jól megy neki a vezetés, ősz végén meglesz a jogsija.
Biztatott hogy vágjak bele én is, de hát hogy, mikor nincs rá egy vasam sem.
Meg szerintem nem tudnám megcsinálni, vagy ha valami csoda folytán igen, akkor biztos előtte vagy 4x megbuknék.
A pasijarol is ejtett pár szót, mert hogy még együtt vannak, de egész nyáron nem találkoznak mert K. összes idejét a vezetés tölti ki, plusz az anyja is ott van most nála, a gyerek meg 4 órányira él tőle és vendéglátóban dolgozik és ha van is szabadnapja akkor sem ül kocsiba es látogatja őt meg. De K. szerint így is félig-meddig működik a kapcsolat" köztük, mert naponta többször beszélnek és este miután a fickó végzett a munkahelyen, akkor el kell mondania K.-nak az egész napját részletesen, és mindent, amire gondolt, mert K. azt mondja ha a pasi más nővel dumál, de már ha más nőre gondol akkor az már megcsalás és akkor a csávó már nem kellene neki és akkor szakítana vele.
Öhmmmm mi van?
Ezt nem egészen értettem. Minden este van egy ilyen vallatás vagy gyónás vagy micsoda hogy a pasi miféle női egyedekkel állt szóba és hogy gondolt e rájuk illetlen módokon?
Jó, nekem is vt ilyen extrém birtokló izém úgy 16-17 évesen, de már akkor se működött, mert Aputest semmit se vallott be, de amit igen, az is kamu sztori volt.
Értem én a féltékenységet, oh hogyne érteném, ismerem nem is kicsit, de ez a fajta kontroll nem túlzás, ennyi idősen?
És hát simán ki lehet játszani azzal hogy a srác rávágja: senkire sem gondolok rajtad kívül szivem!
De persze a távkapcsolat rohadt nehéz ügy.
Mindenki úgy birkózik meg vele, ahogy tud. Ezekszerint K. így tud.
Sok szerencsét, és Isten óvja őket vagy mi...
A távolságról jut eszembe, hogy pasim se megy arra az ott alvásos munkára hála Istennek.
De lesz majd pár szabadnapja és hamarosan nekem is és bízom benne hogy akkor kiruccanunk valamerre.
Hihetetlen hogy holnap újra augusztusra fordul a naptár...
Nem elég, hogy egyhangú a nyár és csövesség forever, pasim hétvégén meglebegtette, hogy lehet mostanság ottalvós munkája is lesz valahol Mucsaröcsöge-Alsón (valahol Apjafaszafalva és Bivalybasznád után) és hétvégente fog hazajárni. Még nem biztos, de van rá esély. Hú...meg ha... Brilliáns. Erre nem is reflektálok inkább semmit. Mondjuk nem is nagyon lehet. Őrült jó lesz, ha egész nyáron itt rohadok a lyukban és pasim majd csak heti két napra jön. A fékbukkot meg sem nyitom már, mert csak azt látom hogy mindenki holidéjjjen van. Á. valami gyógyfürdőben, A. a pasijával most indult angol körútra (Northumberland és környékre-fel is sírtam, mert oda én is el akartam jutni mindig), J. huga E. a Balcsin, de még Szexmániás is Erdélyben lóg a nőjével (most épp gyerek nélkül). Tudom, ne irigykedjek :S de bármekkora bűn is, meg ronda dolog, csak baszkod az ideg nem azért mert bárkitől is sajnálom a nyaralást, hanem azért mert én kb. semerre sem megyek idén megint. Többnapos vakáció kizárva, de ha pasim csak hétvégén lesz itthon az egynaposak is mennek a levesbe. Anyagilag megint fhoosh a helyzet, el vagyunk maradva a hitellel, meg a hülye közös költséggel, mert két nagyobb melót visszamondtak, de néha a kisebbek sem haladnak, pl. áramkimaradás miatt pasim hazajött tegnap és ma is. Ma és tegnap én is hely mentesen voltam, de csak átlag dolgokat tettem, telefonszámla befizetés-mielőtt kikapcsolják és volt egy vérvétel beutalóm amiről elfeledkeztem és most jutott eszembe, így ma gyorsba elmentem a laborba, mielőtt a beutaló lejár. Ja és kértem időpontot nőgyógyászatra a ciszta miatti kontrollra. Akartam takarítani, vagy ruhát selejtezni, de nem vitt rá a lélek egyszerűen. Így a nap további részében a konyhában tevékenykedtem (jól megégetett a szendvicssütő melegszendvicsgyártás közben-loser ikonok), neteztem és tv-t bámultam 0 energiával. Az ősök is egymást gyilkolják mint mindig. Közben azért élénk társasági életet élnek, most hétvégén is kerti partiba mennek, meg apám is akar egy ilyen összeröfföt majd az augusztus végi szülinapján, de úgy hogy a haveri köre plusz család, most már vagy 35 vendégnél tartnak hogy annyit hívnak el. Téboly. Előre tikkel a szemem és tiltakozik az idegrendszerem. A buszon ma hazafelé tőlem úgy 3 méterre ült pasim egyik haverja Cs. akivel én is jóban voltam, sokat buliztunk, nevettünk együtt, egyszer névnapomra csokit vett nekem és lassúztunk is néha (táncikálós figura vt), de aztán mikor én már nem jártam a rockkocsmába valahogy a barátságunk is elhalványult, jó ha évente 3-4x látom (pasim tartja a kapcsolatot vele telefonon, meg néha söröznek). Mikor megláttam felderült a képem, köszönni akartam neki, de ő csak nézett előre és elbátortalanodtam, így nem történt semmi. Lehet nem is látott vagy, nem ismert meg...vagy nem tudom...Nem hinném hogy direkt ignorált volna, bár az utóbbi években nem beszéltünk max, köszöntünk egymásnak, holott évekkel ezelőtt egy klassz haver volt. Erről jut eszembe, hogy a héten kezdődik a rockfeszt. Régebben mindig nyűglődtem, hogy nem tudok ott lenni, de mostanra már ha lehetne és lenne annyi pénzem amit nem sajnálnék kidobni erre és képes lennék beázott vagy félig leomlott sátorban lakni és konzerveket enni napokig, akkor sem mennék. Szögezzük le: asszem megöregedtem. De tegyük azt is hozzá, hogy még vannak elképzeléseim csak már nem ebben az irányban. Nem akarok belegondolni, hogy egyetlenegy napra sem tudok kijutni innen.
Nem volt elég pasim dilis viselkedése, másoknak is elgurult a gyógyszer, vagy nem tudom mi volt, de vasárnap meg J. talált meg egy fura messenger üzenetben, amiben leírta, hogy mostanában sok emberben csalódott mert nem álltak ki mellettük és akik az elmúlt hetekben foglalkoztak velük és jöttek hozzájuk azok számítanak nekik a többiek meg nem és azokra nagy ívben tesz ezekután. Oké, hát nem tudom ez milyen mértékben szólt nekem, mert én sem voltam náluk jó régóta, de hát nem is hívtak egyik kerti partijukra sem, hívatlanul meg nem szokásom beállítani senkihez sem. Szóval ha ez alapján értékeli a barátságokat akkor itt én ki is estem a kalapból. De azért remélem nem, hiányoznak a régebbi igazán jó hangulatú összejövetelek, a fesztelen hangulat, de nekik már más a baráti körük és őket hívják inkább (V.I.P. kisasztalos brancs és a falubeli barátok, akiket nem is ismerek). Szóval semmi sem lesz már a régi szerintem. Ilyenkor duplán kívánom, hogy bár lenne egy kertes házam mert oda olykor-olykor én is meghívhatnék barátokat, semmi nagy ivászatra nem kell gondolni, csak egy kis kötetlen beszélgetés egy pohár rozé vagy gyümölcsös sör, kis zene ilyesmik. Talán akkor nem lenne ilyen extragyér és lehangoló a szociális életem. Ha már partizás, amúgy az ősök fater szülinapját a telken akarják ünnepelni augusztusban, de állítólag apám haverjait is meg akarják hívni, szóval ilyen bazi nagy banzájt akarnak, de közben anyám meg hugom nem is beszélnek egymással...érdekes lesz... A hét amúgy átlagos, de legalább nincs az a nagy kánikula és az ól is kibírható hőmérsékletű, sőt hajnalban (mivel éjjel nyitva az ablak, be is jönnek a szúnyogok és megzabálnak) kihűl a lakás, rendesen fázom XD. És még nincs nagyon nyári hangulatom, holott már lassan július közepe van. Ja tegnap jöttem haza délután és látom hogy H. lánya Lara egy másik kiscsajjal rohantak végig az utcán. Köszöntünk egymásnak, egy pillanatra megállt, kérdeztem hogy anya merre van (azt hittem H. is vele van, csak lemaradt és gondoltam váltunk pár szót), mire mondta hogy otthon van és rohantak is tovább a városközpont fele vihogva. OMG úgy szaladtak mint az idő...ez a kislány augusztusban 10 éves lesz és mintha most született volna...
Kedves Nap! Megkérlek, hogy ezt a 40 fokban való élve elégetést most már fejezd be. Legyen jó idő, de ez enyhe túlzás nem gondolod?! Viszont legalább 2 nap home office-t kaptunk tegnapra és mára yehoww. Mondjuk, itt a kotorékban is 30 fokok lengedeztek és a napi 2-3 zuhany sem segített. Holnapra egy kicsivel kevesebbet lesz pokoli a hőmérséklet "csak" 33 fok lesz plusz viharok. Ah, bolond időjárás. Reggel még h.o. előtt elugrottam a bankba fizetni és vásároltam pár dolgot (naptej, golyós dezodor, mosogatószer), délután meg hívni akartam az optikát mert egyre szarabb a látásom és ingyenes a szemvizsgálat, ha új szemüveget csináltatunk és szoktak lenni akciók. Drága így is, de hátha valami megfizethetőbbe belefutok, nincs sok igényem csak ne úgy nézzek ki benne mint abba ami most van és amit emiatt nem is viselek csak néha itthon (vak koldus ikonok). De nem lett a dologból semmi mert szabadság miatt 2 hétig zárva az optika, így kénytelen leszek várni. Más nem nagyon volt, ebben a melegben szerintem mindenki a túlélésre játszik. Írtam A.-nak meg K.-nak végre messengeren, beszéltem pár szót J.-vel is (Zselyke szülinapja volt őt köszöntöttem). Ja hugom vasárnap este hozott 2 nagy zsák ruhát. Vannak benne jók, de azért tikkelt a szemem, mert megint kezdhetem a ruhaválogatást amit nagyon utálok, már csak azért is, mert előtte az itteni szekrényekben kell helyet csinálni, de hétfőn egyik zsákot kiválogattam és tényleg durván szelektáltam, hogy ha majd lesz affinitásom a szekrényekben helyet felszabadítani csak azt pakoljam bele, amit tényleg minimum 2x felveszek egy évben (lehet szigorúbbnak kellene lennem és évi öt alkalomra bővíteni a kört?). Ma is akartam válogatni a rongyokat, de mire hazaértem a városból kezdődött a home office és utána már nem volt kedvem, meg addigra a kotorék kényelmetlenül meleggé változott és a fejem is fájni kezdett.
Azt álmodtam, hogy a hugom esküvőjén voltam valami fancy étteremben és találtam egy pénzzel teli pénztárcát, de tulaj iratai is benne voltak és azon lamentáltam, hogy mi legyen, visszaadjam e neki vagy sem. Még a névre is emlékszem, Marcell Györgyike Réka. Szóval kedves Györgyikém, nálam vannak a cuccaid LOL. Hét elején anyám mondta, hogy hívjam már meg őket egy ebédre, vagy vacsorára, mert faternak jól esne. Az a nagy helyzet, hogy nem nagyon szeretek ilyen főzéses izéket csinálni, mert: - Apámnak sosem ízlik amit csinálok - Mindig rosszkedvű és végig a mobilját nyomkodja - Beszól hogy kupi van, vagy nincs tökig kitárva az összes ablak és ajtó (a kereszthuzattól migrént kapok ráadásul a kotorék földszinti és utcafronti ergo a sok barom belát) - Sosem maradnak túl sokáig (szemben azzal hogy hugiék vidéki kulipintyójában délelőttől néha éjszakáig is ott voltak) De egye fene gondoltam és szóltam pasimnak hogy mi a helyzet és ha lehet, legyen már itthon. De szombaton dolgoznia kell, így lett vasárnap. Csinálok sütit, meg fasírtot rizzsel vagy krumplival, az a terv. Bár erősen agyaltam rajta még tegnap hogy lemondom, mert fater felidegelt. Szólt hogy egyik haverja eladja az anyja egy ideje üres lakását és szétosztja a bútorokat és hogy hoz egy komódot nekünk. Én meg persze megörültem, mert régóta szeretnék (egy van a kisszobában ilyen régebbi fajta, de praktikus). Mondta, hogy majd hív, ha ideér és pasim vigye be. Persze a megadott időre nem jött, pasim nem egy türelmes ember, hallgathattam itt a méltatlankodását, remek volt. Egy órás késéssel a beígért időpont helyett jött és mi kimentünk pasimmal és rögtön láttuk, hogy ez nem kimondottan egy komód. Ez egy monstrum basszameg, de apám szerint nem nehéz csak annak tűnik és simán be tudja vinni pasim egymaga, vagy legfeljebb én is segítek. Ő ugye nem fog mert fáj a lába. Hozzáteszem túl nehéz dolgokat a 2024-es műtétem óta én sem emelgetek szívesen, de nem akartam vitázni. Kiszenvedtük a batárt a kocsiból de beljebb vinni a jó égnek nem sikerült. Meg sem bírtuk mozdítani. Apám megjegyzései nem sokat segítettek, mint ahogy az sem hogy a bútorszörny egyik fiókja is kiesett és a betonra hullt. Egy hájfejű is pöcs ott röhögött a szomszéd ház erkélyéről, egy hátizsákos vén phasssz meg leállt itt vicceskedni hogy engedjük el nyugodtan nem fog nagyot esni (kac kac nem kussolnál be?). Pasim mondta hogy ez nem fog menni, hívja a tesóját és együtt majd beviszik. Fater magyarázott még egy sort, majd elhajtott mert neki dolga volt (lett egy régi-új szerzeménye, egy barátja kétgyerekes volt felesége,akinek most dolgozott és azóta olykor dumálgatnak és megígérte a nőnek hogy elmegy megnézni a kisebbik lánya Mercédesz-vahhh-ballgási fellépési táncát vagy franc tudja milyét- hozzáteszem a nőt Erikának hívják-pont múltkor álmodtam hogy pasim egy Erika nevű nőre cserélt WTF). Aztán jött pasim tesója és behozták ezt az izét, én meg idegből bőgtem egy sort mert beleéltem magam egy helyes valódi komódba (komód:széles, alacsony, végig fiókos szekrény, ez itt nem annyira kicsi-nagyon nem-fiókja is csak kettő van. Először azt sem tudtuk hova fog beférni, de beszuszakoltuk végülis. Közben kiderült hogy nem elég hogy alapból rohadt nehéz, még tele volt pakolva cuccokkal. Gondolom a néni tárgyai lehettek, ilyenek hogy 1993-ban lejárt gyógyszerek, receptek, 2001-es újságok, ezer éves fényképek-ezeket majd visszajuttatjuk faterral a haverjához-, zsilettpengék, nem fogó tollak stb., találtunk három csavarhúzót az jó, de többi mehetett a kukába. Azóta megbékéltem a bútorral, lemostam, raktam rá terítőt és díszeket a tetejére, így nem rossz annyira. Valójában talán nem is annyira ez az ezer tonnás bútor borított ki hanem faterom felháborodása és magyarázása, meg az pár díszfasz aki itt mozizott, míg szenvedtünk. Mindegy, elmúlt. Láttam a Popee the performer c. meséből pár részt (ha annak lehet nevezni, szerintem nem gyerekeknek való) és hú de beteg :S
Le akartam írni, mit álmodtam, de nem elfelejtettem?! Mindegy biztos valami hülyeség volt amúgy is. A hétvégém unalommal és persze a szokásos főzés (borsópörkölt tarhonya) és zabálás körökkel telt. Apám hozott kakaós csigát és jégkrémet, ami nálam a Nutellával és tejszínhabbal és tejkrémmel (tudjátok az amit a kávéba raknak) egyenértékű szentségtörés, szóval én ezeket nem is vásárolok egy ideje, mert rekordidő alatt megeszem és csak tovább növelem a bálnaseggemet. Tökmindegy mert idén nem szándékozom strandra menni tehát úgysem fogja senki sem látni a zsíromat. Zavarni zavar (hogy gyorsan híztam ennyit), de hát az édességeknek nem tudok nemet mondani viszont nálam a futás pölö nem játszik, úszni nem tudok szóval marad a gyaloglás de az nem elég intenziv ugye. A héten láttam a Fémkeresők c. filmet és tetszett a hangulata-kicsit talán az Alul semmit idézte-és láttam még egy magyar alkotást 76-ból, a Ha megjön József-asszem ez volt a címe és frankón lehozott az életkedvről. A. írt hogy hét elején sikeresen lediplomázott és hogy Á.-val újra felvették a kapcsolatot és nyáron akarnak majd találkozni. Én Á.-val baromi rég beszéltem és azt sem tudom mi van vele. És nyilván jó lenne hármasban (A., Á., meg én) találkozni, de erről nem volt szó, én meg senkire nem akarok rátapadni. A. kérdezte hogy van a tervünk pasimmal nyárra nyaralás ügyileg, de hát hogy lenne? Ez az év idáig nem valami cool anyagilag nem jönnek pasimnak sem a jobb munkák, szóval felejtős. De idén év végén már vége lesz a hitelnek és ennek egy részem örül, a másik részem viszont szól, hogy hahó mit örülsz hülyegyerek, attól te még mindig a kotorék fogja maradsz. És hát igen...ez így van. Megtakarítás (LOL a szót sem értem) híján a továbblépés erősen kétséges. Na de ne is menjünk ebbe bele, főleg vasárnap este nem.
Még mindig nyomi a hangulatom, de legalább a felfázásos nyavalyám valamivel jobb. Igyekszem sok folyadékot inni és szedem a tőzegáfonyát is. Különben meg...Rájöttem-nem most-hogy én nem nagyon szeretek a hely-en lenni. Helyesebben fogalmazva kezdem utálni. Gáz a klikkesedés, én igazából egyik brancsban sem vagyok (én szólóban nyomom eheh), van pár szimpatikus ember, velük beszélgetek néha, de nem nyaldosom senki valagát és nem járok össze innen senkivel sem (ha akarnám, se tehetném, ide a kotorékba senkit nem engedhetek be). Valamelyik nap rendesen az általános sulis (szomorú és sötét) éveimben éreztem magam. Jöttem kifelé délután és a hely kapujánál ott osztozkodtak az egyik bandából delikvensek, hogy ki kinek a kocsijával megy haza. - Na hozzám is befér még valaki!- kiáltotta az egyik nő (nemrég jött a hely-re, amúgy sem szimpi és még köszönőviszonyban sem vagyunk) én épp ott mentem el mellette, rám nézett és legyintett- ja nem te...dünnyögéssel. Biztos hirtelen összekevert valakivel. Pfff... Na és a lopások megint. Egy időben ugye tűntek el dolgok-erről írtam korábban-sokan I.-re gyanakodtak, aztán mikor ő elment innen, egy darabig nem is volt semmi ilyesmi. De most pár hete megint kezdődött és olyan helyekről válnak kámforrá cuccok, ahol nincs kamera, tehát nincs bizonyíték. Nekem most a héten három ezer ft-om lett semmivé, másnak a parfümje, vagy apróbb holmik. Nem tudom ki szórakozik, vagy kit izgat ez fel. De remélem elkapják. Dühítő hogy valaki ebben éli ki magát. Tegnap meg másztam haza a boltól és egy csávó vigyorogva elém pattant hogy hello, de jól nézel ki! Gondolom pénzt akart kérni de én csak képen röhögtem a kijelentése miatt (mármint hogy én jól nézek ki)-ami azért nem bölcs dolog, lévén hogy kihalt volt a környék és a fickón látszott hogy ilyen drogos-csöves félszerzet és ők veszélyesek. De sajna egy ideje tökre elszaporodtak erre. Reggel is volt szerencsém hallani hogy egy nő bemindenezve üvölt. Jó itt élni :S Apámnak meg fáj a lába megint, de nem megy orvoshoz.
Ja neeeem....nem nekem...csak tetszik ez a kifejezés, meg sok másik is. Velem ilyen téren (sem) történik semmi (már a character ai-s karakteremnek is izgalmasabb felnőtt élete van mint nekem :S). És nézem a látogatási statisztikát ilyen 277 volt egyik nap is. Uh végtelen köszönet, egy hálátlan (és lusta és demotivált) dög vagyok hogy alig írok és piszkozatokat dobálok ki, ha nem felejtem el pfff... Szóval tényleg bocs. De kevés dologhoz van kedvem mostanság és azokhoz sem sok. Híztam és ez idegesít, jó a 48 kg sem volt jó, de így ezzel a bálnasággal meg aztán főként nem vagyok kibékülve. A napok meg csak telnek. Eljött a jó idő, lassan itt a nyár, de én le vagyok ragadva mint a tarhonya a piros lábasomban. Minden nehézkes, pl. K.-nak 5 napja írok egy emailt, vagy ott van a gyk-s srác, na neki meg már egy hónapja, nem beszélve Z.-ről, akivel újfent felvettem a kapcsolatot fakebukkon de már három hete felé sem néztem. Valamiért ez most nem megy. Ezért túlzottan nem is erőltetem, inkább zenét hallgatok (újabban néha rádió és ezek a mai zenék yay, de háttérzajnak megteszi) nézek mindenféle arany/drágakőkeresős, házépítős, kardkészítős, meztelenül dzsungelben rohangálós dokufilmet. Ja új kedvencem most a Töréspont-Bear Grylls-el (bocs ha nem így kell írni a nevét), ami arról szól hogy embereket próbál kigyógyítani a fóbiáikból. Volt már ott rovarfóbiás, klausztrofóbiás vagy tériszonyos delikvens is. De kiváncsi lennék velem mit kezdene a fickó, mikor ezek a fóbiák nekem mind megvannak egyszerre :/ H. hívott egyik reggel hogy a pasiját megint műtik mert terhelte a frissen műtött lábát és valami gixer lett vele. Gondolom Larát akarta rám bízni, vagy passz, de miután mondtam neki hogy a hely-en vagyok, nem közölte a kora reggeli hívás okát, csak bánatos hangon elköszönt. Lehet megint megsértődött, néha-gyakran-nem értem őt. K. meg még a múltkor panaszkodott hogy a 4 órányira lakó palija nem akarja meglátogatni, neki meg most nincs se ideje, se pénze, mivel vezetés órákat vesz. Ja azt írta ő is totál punnyadt, akárcsak én. A héten még hivatalos ügyem is lett volna-egy telefon-de elfelejtettem mert húztam az időt, mivel utálok telefonálni. Ja egyik kisfőni felhívott valami papír miatt és pasim meg felrakta az évek óta elfelejtett féltékenység lemezt. Wait what??? Féltékenykedni én szoktam (múltidő). Erre a srácra szokott mindig megjegyzést tenni hogy biztos a szeretőm (hahaha), az ne zavarja hogy vagy 8 évvel fiatalabb kb., amúgy szerintem meg viccel a pasim ő nem az a féltékeny típus, és hát én nem kellek a kutyának sem :D Amúgy vasárnap voltunk kirándulni és jöttünk meg mentünk, meg sétáltunk mert az úticélunkon a pünkösd miatt kb. semmi sem volt nyitva. Kivéve egy vega vagy milyen üzletet ahol vettünk cukormentes kekszet-jó volt és pasim véletlenül egy koffein mentes jegeskávét-így hogy zero koffein volt legalább én is ittam belőle én úgyis az íze miatt iszom csak a kv-t mert a koffeinről letiltott a kardiológus évekkel ezelőtt.
A pasim ma dolgozik, de azt mondta holnap elmegyünk valahova.
Remélem nem ültet be a hintába és tényleg elhúzunk kicsit innen. Az idő klassz, vétek (mi több, bűn) itt rohadni a telepen.
Ki kell mozdulni!
Legalább addig sem zabálok XD és hízom itt tovabb.
Itt a nyár lassan és én most dagadt fel bálnára. Ilyen az én formám (ilyen hájas).
De hát na...a kísértés ahhh...madártejes Mizo, Balaton szelet meg mákos guba...noooo komment.
És bár nem ehető, de annyira imádom az Isana testápolók illatát (főleg a kèk meg a sárga) hogy legszívesebben egy egész kádat teletöltenék vele és abban fetrengnék all day...hihihi jó ez túlzás de ahh nagyon jó illata van!
A laptopomat szerdán megcsinalta a srác! Tényleg csak az op. rendszer szaródott el. Most újra működik és örülök neki.
Találkoztam H.-val, Larával és a pasijával mentek az úton (a fickó gipszben mankóval). De csak pár szót váltottunk.
Anyám még fent volt Tinimami anyjánál, mert a nő meghivta őt meg fatert egy kis csevegésre, de apám nem bírt elmenni (ő még mindig nagyon kivan a Tinimami halála miatt), így anyám ment és ő is aggódott hogy ez mennyire lesz megràzó és persze valamilyen szinten az volt, de Tinimami anyja állítólag már az egész házat atrendezte és a Tinimami cuccait is leadta egy szervezetnek (ruhák, cipők stb.). Azt tervezi hogy felújittatja majd eladja a házat és a kislánnyal egy lakásba költöznek.
Anyám azt mondta nagyon szépen neveli a gyereket, míg Tinimami exe már hónapokkal ezelőtt kicuccolt onnan és lemondott a szülői felügyeletről és azóta se látták. Ami gàz mert a gyerekét a történtektől függetlenül látogathatná.
Fura amúgy hogy még nekem is eszembe jut gyakran Tinimami, pedig sosem szivleltem...sőt egyszer álmodtam is róla :O
Meg egy ismerős fickó is meghalt most. Tesómra hajtott jó sokáig, még mikor tizenévesek voltunk és hugi úgy nézett ki mint Britney Spears-màr a pasi szerint és bombázta a szerelmével (szerelmes levelek, versek, viragok), de hàt tőlünk úgy 10-12 évvel vt idősebb és tesómnak amúgy se volt a zsánere.
Sziven ütött mikor reggel ezt meglattam fb-n, vajon mi történt vele is? Egy hete még posztolt fészen és én még láttam is nem régen.
A szomszéd megint elkezdett ruhákat adni nekem, a héten "csak" kettő szatyorral ajándékozott meg...jajnemármegint...
Voltam a nődokinál. Szerencsére első körben nem kellett sokat várni. Onnan átküldtek az uh-ra, ott is viszonylag hamar szólítottak.
Felkészültem lélekben, hogy a ciszta biztosan nőtt a legutóbbi kontroll óta, de meglepetésemre csökkent! Most csak 3x2 cm, ami jóval barátságosabb méret az 5x6-hoz képest.
Ennek tökre megörültem így jókedvűen ügettem vissza a nőgyógyászatra az uh lelettel.
Na ott már várni kellett jócskán, főleg mert 2 db orvoslátogató is jött. Már a múltkor is kifejtettem a véleményem róluk. Értem én, hogy ez a munkájuk de mikor tele van a váró és bemásznak 20 percekre...na mindegy.
A doki azt mondta egyelőre nem kell műteni mert csökkent. Sőt azt mondta akár fel is szivódhat, bár úgy lenne! 3 hónap múlva lesz a következő kontroll. Remélem addigra még kisebb lesz a ciszta. Nagyon örülök és megkönnyebbülés hogy ezzel egyelőre nincs teendő.
H.-ék is beugrottak Larával és az egyik ideggyenge kutyàjával, mikor az a bazinagy vihar volt, hogy adjak már valami száraz ruhát, hogy haza tudjanak menni. Pár szót váltottunk de rohantak.
Kiboritóak ezek a viharok, bár én most csodával határos módon megúsztam a rommá ázást.
A laptopom viszont elcsesződött újfent, pont aznap mikor boldogan hazavágtattam azzal a tudattal, hogy egyelőre nem műtenek.
Hát igen...ne legyen már kerek a dolog. Pedig épp most jutott eszembe egy jó sztori ötlet.
Sírtam is kicsit, szeretem a laptopomat és azon jobb írni bármit mint mobilon pötyögve kinódni.
Elvileg jövő héten pasim haverja megnézi, lehet hogy csak az operációs rendszert kell újra telepíteni vagy mi.
A hétvégén semmi extrát nem csináltam, főztem (fasírt és krumplipüré, túrós teszta) és ettem (híztam), mondjuk az idő is tré volt többnyire.
A szomszéd elkapott a lépcsőházban, hogy érzem e már a változást (politikai értelemben gondolom), de én csak azt éreztem hogy valaki megint nyitva hagyta a szeméttarolót amiben rohad valami ;S
Utólag is boldog 100 -at David Attenborough-nak!!!
Ahh, amúgy halvány fogalmam sincs mi volt még mostanában.
Hehe tudom a ritka blogolás és a piszkozatok írásának hiánya.(és bocs de kommentet most valamiért megint nem tudok írni sehova sem, csak névtelenként, de majd megnézem mit tehetek ezügyben)
Azt tudom hogy fájt a fejem és a tetves fogam ugye ezzel szinkronban. És ez az a fajta fejfájás amit a gyógyszer sem visz el mindig.
Pénteken meg még agytágitás is volt a hely-en...wow pénteken...micsoda nagy ötlet...
Szerencsére nem tartott sokáig, de a közlekedés a várost mostanában uraló felújítások miatt megint kicseszés és 19 perces késéssel futott be az a rohadék busz. Persze tele volt, de pár megállóhely után lett ülőhely. Igaz egy cuki mami is mellém ugrott és szóval tartott, de bírom az ilyen friss és fitt időseket.
Ja a buszon ott volt H. is de csak akkor vettük észre egymást, mikor mindketten leszálltunk (vakmenyét ikonok).
A kórházból jött mert a pasija egy hete eltörte a sarokcsontját, műtötték is. Velük is mindig van valami. Dumáltunk pár szót de mindketten siettünk. Azért persze jó volt látni.
És ha már barátnők, J. rendezett egy garden partit, mert előléptették. De csak a képeket láttam, minket nem hívott meg. N.-ék ott voltak (jó ők egy faluban laknak és egy melóhelyen dolgoznak) és páran meg a VIP kisasztalos brancsból, már akiket a képen felismerni véltem.
Jó lett volna amúgy ott lenni, egy kis lazítás és önfeledt beszélgetés zenével a háttérben tetszett volna...de így jártunk. Soha semmi nem marad a régi klassz dolgokból, barátságokból...
Parti hard híján várt a full unalmas kotorékos hétvége.
Krumplifőzeléket csináltam pörkölttel és mákos tésztát lekvárral (a seggem így is megint hájas szóval a hizókúra sikeres volt yayy).
Pasim vasárnap lőtt túl a célon mert este b.day partizott, az állapotát meg nem is kommentàlom...
A csoda hogy másnap tudott menni dolgozni! Wtf?!
És a héten még nődokis sztorika várható. Ughh nooooo...
Most dől el az új UH lelet birtokában hogy lesz e műtét. De nagyon nagyon nem szeretném.
Nem nyilatkozom miért vagyok ilyen béna a blogolásban mostanában. Mert nem is tudom. Egyszerűen mindig mással cseszem el az időt. Főzés, némi csekély házimunka, szorongás, ff olvasás, tv műsorok (az Éttermek csatája, Yukon aranyásói, Ausztrál aranyásók most a favorit), a ch AI karakterem nevelése és más bokros teendők.
Mindenki bocsásson meg, akinek hiányoznának a gyakoribb agymenéseim.
Anyám hizasra buzditasa elérte a célját, szorít a farmerem, a bugyim, tuti már nem 48 kiló vagyok. Mondjuk a zabálást tényleg mesterszinten űzöm...
Tegnap meg jöttem be a lépcsőházba, mikoris láttam, hogy a Keleti banya itt harcolt egy nagyobb kartondobozzal a lépcső alján. Alapjaraton nem kellene vele törődni mert a banya meg én nem túlzottan szivleljük egymást ugye, mivel már egyszer lek.-zott még pár éve. De...megszólalt bennem a "segítsük az időseket" hang és megkérdeztem segithetek e. Fura módon beleegyezett, így felcígeltem helyette a dobozt a másodikra (vagy harmadikra mittudoménmár). Nem volt könnyű. A Banya közben dumált hogy ide utazik meg oda utazik, nem nagyon figyeltem mert nem akartam elejteni a dobozt (semmi fogás nem volt rajta). Majd miután végre felertünk a lakása elé beleugrott a nyakamba (ehhhh?wait?!) mintegy köszönetként.
Durva...De oké...szivesen... nem mondom hogy haverok leszünk persze.
Az is kiderült hogy 76 éves. Az gáz hogy úgy öltözik mint egy negyvenes, de azért 10 évet így is letagadhat kb.
Ááá, ez a dal nem nem megy ki a fejemből napok óta... yay...
