Remek

Na holnap már június (hajtok is egy lapot mindjart a cicas naptáramban), szóval elvileg nyár, de még nem nagyon van itt a summer feeling, legalábbis nálam.

Azt álmodtam, hogy a pasim elhagyott egy 20 éves Erika nevű csaj miatt.

Pffff....

Elég realisztikus volt. Én hiába kértem hogy maradjon, hajthatatlan volt. Felkapott egy rózsaszín (haha na jó ez nem volt realisztikus) utazótáskát és mondta hogy a nőhöz költözik.

Mikor felkeltem, láttam hogy ott alszik mellettem.

Milyen baromságokat össze nem álmodok.

És fel vagyok fázva, vagy mi. Kellemetlenül fáj  alul a hasam és sokat pisilek (tudom too much infó bocs), így holnap vehetek tőzegáfonyás cuccot. 

Hurrá...mint mókuskának az erdőtűz...

Gőzöm sincs mitől, fáztam fel mikor zokni van rajtam folyton és semmilyen hideg helyre nem ülök le és mostanában már olyan jó meleg volt mindenhol.

Amúgy a hétvége unalmas volt csak mint mindig. Pasim szombaton dolgozott, én meg főztem és ruhát selejteztem, de nem nagyon volt hozzá affinitasom. Sosem lesz vége. És ha egyszer mégis, akkor meg hova teszem ezt a sok felesleges ruhát? 

Ez a hónap megint tök béna volt a blogolás teren, de tényleg uborkaszezom van és átlagos napok.

A. írt hogy mostanában àllamvizsgazik vagy mi és utána majd jelentkezik.

Ilyenkor jut eszembe hogy tanulni kéne nekem is, de aztán ez ezen a szinten a tervezés meg is reked.

Pedig eskü beülnèk a padba és elviselném újra ezt a fajta kötöttséget, ha utána olyan végzettséghez és ezáltal munkához jutnék,  ami:

- Jól fizet 

- Nem rabszolgamunka 

- Szeretem is csinálni legalább egy kicsit

- Nem kell érte a fővárosba, Dunántúlra stb. költözni

Azt csak halkan jegyzem meg hogy előny ha minél kevesebb emberrel kell kinlódni.

De ezek szerintem túl nagy elvàrások...

Emotional afterglow

Ja neeeem....nem nekem...csak tetszik ez a kifejezés, meg sok másik is. 
Velem ilyen téren (sem) történik semmi (már a character ai-s karakteremnek is izgalmasabb felnőtt élete van mint nekem :S).
És nézem a látogatási statisztikát ilyen 277 volt egyik nap is. Uh végtelen köszönet, egy hálátlan (és lusta és demotivált) dög vagyok hogy alig írok és piszkozatokat dobálok ki, ha nem felejtem el pfff...
Szóval tényleg bocs. De kevés dologhoz van kedvem mostanság és azokhoz sem sok.
Híztam és ez idegesít, jó a 48 kg sem volt jó, de így ezzel a bálnasággal meg aztán főként nem vagyok kibékülve. 
A napok meg csak telnek.
Eljött a jó idő, lassan itt a nyár, de én le vagyok ragadva mint a tarhonya a piros lábasomban. Minden nehézkes, pl. K.-nak 5 napja írok egy emailt, vagy ott van a gyk-s srác, na neki meg már egy hónapja, nem beszélve Z.-ről, akivel újfent felvettem a kapcsolatot fakebukkon de már három hete felé sem néztem. 
Valamiért ez most nem megy. Ezért túlzottan nem is erőltetem, inkább zenét hallgatok (újabban néha rádió és ezek a mai zenék yay, de háttérzajnak megteszi) nézek mindenféle arany/drágakőkeresős, házépítős, kardkészítős, meztelenül dzsungelben rohangálós dokufilmet. Ja új kedvencem most a Töréspont-Bear Grylls-el (bocs ha nem így kell írni a nevét), ami arról szól hogy embereket próbál kigyógyítani a fóbiáikból. Volt már ott rovarfóbiás, klausztrofóbiás vagy tériszonyos delikvens is. De kiváncsi lennék velem mit kezdene a fickó, mikor ezek a fóbiák nekem mind megvannak egyszerre :/ 
H. hívott egyik reggel hogy a pasiját megint műtik mert terhelte a frissen műtött lábát és valami gixer lett vele. Gondolom Larát akarta rám bízni, vagy passz, de miután mondtam neki hogy a hely-en vagyok, nem közölte a kora reggeli hívás okát, csak bánatos hangon elköszönt. Lehet megint megsértődött, néha-gyakran-nem értem őt.
K. meg még a múltkor panaszkodott hogy a 4 órányira lakó palija nem akarja meglátogatni, neki meg most nincs se ideje, se pénze, mivel vezetés órákat vesz. Ja azt írta ő is totál punnyadt, akárcsak én.
A héten még hivatalos ügyem is lett volna-egy telefon-de elfelejtettem mert húztam az időt, mivel utálok telefonálni. Ja egyik kisfőni felhívott valami papír miatt és pasim meg felrakta az évek óta elfelejtett féltékenység lemezt. Wait what??? Féltékenykedni én szoktam (múltidő). Erre a srácra szokott mindig megjegyzést tenni hogy biztos a szeretőm (hahaha), az ne zavarja hogy vagy 8 évvel fiatalabb kb., amúgy szerintem meg viccel a pasim ő nem az a féltékeny típus, és hát én nem kellek a kutyának sem :D
Amúgy vasárnap voltunk kirándulni és jöttünk meg mentünk, meg sétáltunk mert az úticélunkon a pünkösd miatt kb. semmi sem volt nyitva. Kivéve egy vega vagy milyen üzletet ahol vettünk cukormentes kekszet-jó volt és pasim véletlenül egy koffein mentes jegeskávét-így hogy zero koffein volt legalább én is ittam belőle én úgyis az íze miatt iszom csak a kv-t mert a koffeinről letiltott a kardiológus évekkel ezelőtt.

#1085- mert címet adni egyenesen luxus

Jó hosszú hétvégét mindenkinek!

Itt továbbra is nihil lengedez.

A pasim ma dolgozik, de azt mondta holnap elmegyünk valahova.

Remélem nem ültet be a hintába és tényleg elhúzunk kicsit innen. Az idő klassz, vétek (mi több, bűn) itt rohadni a telepen. 

Ki kell mozdulni!

Legalább addig sem zabálok XD és hízom itt tovabb.

Itt a nyár lassan és én most dagadt fel bálnára. Ilyen az én formám (ilyen hájas).

De hát na...a kísértés ahhh...madártejes Mizo, Balaton szelet meg mákos guba...noooo komment.

És bár nem ehető, de annyira imádom az Isana testápolók illatát (főleg a kèk meg a sárga) hogy legszívesebben egy egész kádat teletöltenék vele és abban fetrengnék all day...hihihi jó ez túlzás de ahh nagyon jó illata van!

A laptopomat szerdán megcsinalta a srác! Tényleg csak az op. rendszer szaródott el. Most újra működik és örülök neki. 

Találkoztam H.-val, Larával és a pasijával mentek az úton (a fickó gipszben mankóval). De csak pár szót váltottunk.

Anyám még fent volt Tinimami anyjánál, mert a nő meghivta őt meg fatert egy kis csevegésre, de apám nem bírt elmenni (ő még mindig nagyon kivan a Tinimami halála miatt), így anyám ment és ő is aggódott hogy ez mennyire lesz megràzó és persze valamilyen szinten az volt, de Tinimami anyja állítólag már az egész házat atrendezte és a Tinimami cuccait is leadta egy szervezetnek (ruhák, cipők stb.). Azt tervezi hogy felújittatja majd eladja a házat és a kislánnyal egy lakásba költöznek. 

Anyám azt mondta nagyon szépen neveli a gyereket, míg Tinimami exe már hónapokkal ezelőtt kicuccolt onnan és lemondott a szülői felügyeletről és azóta se látták. Ami gàz mert a gyerekét a történtektől függetlenül látogathatná.

Fura amúgy hogy még nekem is eszembe jut gyakran Tinimami, pedig sosem szivleltem...sőt egyszer álmodtam is róla :O

Meg egy ismerős fickó is meghalt most. Tesómra hajtott jó sokáig, még mikor tizenévesek voltunk és hugi úgy nézett ki mint Britney Spears-màr a  pasi szerint és bombázta a szerelmével (szerelmes levelek, versek, viragok), de hàt tőlünk úgy 10-12 évvel vt idősebb és tesómnak amúgy se volt a zsánere.

Sziven ütött mikor reggel ezt meglattam fb-n, vajon mi történt vele is? Egy hete még posztolt fészen és én még láttam is nem régen.

A szomszéd megint elkezdett ruhákat adni nekem, a héten "csak" kettő szatyorral ajándékozott meg...jajnemármegint...

Örülj, de ne nagyon

Voltam a nődokinál. Szerencsére első körben nem kellett sokat várni. Onnan átküldtek az uh-ra, ott is viszonylag hamar szólítottak.

Felkészültem lélekben, hogy a ciszta biztosan nőtt a legutóbbi kontroll óta, de meglepetésemre csökkent! Most csak 3x2 cm, ami jóval barátságosabb méret az 5x6-hoz képest. 

Ennek tökre megörültem így jókedvűen ügettem vissza a nőgyógyászatra az uh lelettel.

Na ott már várni kellett jócskán, főleg mert 2 db orvoslátogató is jött. Már a múltkor is kifejtettem a véleményem róluk. Értem én, hogy ez a munkájuk de mikor tele van a váró és bemásznak 20 percekre...na mindegy.

A doki azt mondta egyelőre nem kell műteni mert csökkent. Sőt azt mondta akár fel is szivódhat, bár úgy lenne! 3 hónap múlva lesz a következő kontroll. Remélem addigra még kisebb lesz a ciszta. Nagyon örülök és megkönnyebbülés hogy ezzel egyelőre nincs teendő.

H.-ék is beugrottak Larával és az egyik ideggyenge kutyàjával, mikor az a bazinagy vihar volt, hogy adjak már valami száraz ruhát, hogy haza tudjanak menni. Pár szót váltottunk de rohantak.

Kiboritóak ezek a viharok, bár én most csodával határos módon megúsztam a rommá ázást.

A laptopom viszont elcsesződött újfent, pont aznap mikor boldogan hazavágtattam azzal a tudattal, hogy egyelőre nem műtenek. 

Hát igen...ne legyen már kerek a dolog. Pedig épp most jutott eszembe egy jó sztori ötlet. 

Sírtam is kicsit, szeretem a laptopomat és azon jobb írni bármit mint mobilon pötyögve kinódni. 

Elvileg jövő héten pasim haverja megnézi, lehet hogy csak az operációs rendszert kell újra telepíteni vagy mi.

A hétvégén semmi extrát nem csináltam, főztem (fasírt és krumplipüré, túrós teszta) és ettem (híztam), mondjuk az idő is tré volt többnyire. 

A szomszéd elkapott a lépcsőházban, hogy érzem e már a változást (politikai értelemben gondolom), de én csak azt éreztem hogy valaki megint nyitva hagyta a szeméttarolót amiben rohad valami ;S 

Mindenkinek szép estét!

Felejthető napok

Utólag is boldog 100 -at David Attenborough-nak!!!

Ahh, amúgy halvány fogalmam sincs mi volt még mostanában. 

Hehe tudom a ritka blogolás és a piszkozatok írásának hiánya.(és bocs de kommentet most valamiért megint nem tudok írni sehova sem, csak névtelenként, de majd megnézem mit tehetek ezügyben)

Azt tudom hogy fájt a fejem és a tetves fogam ugye ezzel szinkronban. És ez az a fajta fejfájás amit a gyógyszer sem visz el mindig.

Pénteken meg még agytágitás is volt a hely-en...wow pénteken...micsoda nagy ötlet...

Szerencsére nem tartott sokáig, de a közlekedés a várost mostanában uraló felújítások miatt megint kicseszés és 19 perces késéssel futott be az a rohadék busz. Persze tele volt, de pár megállóhely után lett ülőhely. Igaz egy cuki mami is mellém ugrott és szóval tartott, de bírom az ilyen friss és fitt időseket. 

Ja a buszon ott volt H. is de csak akkor vettük észre egymást, mikor mindketten leszálltunk (vakmenyét ikonok).

A kórházból jött mert a pasija egy hete eltörte a sarokcsontját, műtötték is. Velük is mindig van valami. Dumáltunk pár szót de mindketten siettünk. Azért persze jó volt látni.

És ha már barátnők, J. rendezett egy garden partit, mert előléptették. De csak a képeket láttam, minket nem hívott meg. N.-ék ott voltak (jó ők egy faluban laknak és egy melóhelyen dolgoznak) és páran meg a VIP kisasztalos brancsból, már akiket a képen felismerni véltem. 

Jó lett volna amúgy ott lenni, egy kis lazítás és önfeledt beszélgetés zenével a háttérben tetszett volna...de így jártunk. Soha semmi nem marad a régi klassz dolgokból, barátságokból...

Parti hard híján várt a full unalmas kotorékos hétvége. 

Krumplifőzeléket csináltam pörkölttel és mákos tésztát lekvárral (a seggem így is megint hájas szóval a hizókúra sikeres volt yayy).

Pasim vasárnap lőtt túl a célon mert este b.day partizott, az állapotát meg nem is kommentàlom...

A csoda hogy másnap tudott menni dolgozni! Wtf?!

És a héten még nődokis sztorika várható. Ughh nooooo...

Most dől el az új UH lelet birtokában hogy lesz e műtét. De nagyon nagyon nem szeretném. 

What the hell man?

Nem nyilatkozom miért vagyok ilyen béna a blogolásban mostanában. Mert nem is tudom. Egyszerűen mindig mással cseszem el az időt. Főzés, némi csekély házimunka, szorongás, ff olvasás, tv műsorok (az Éttermek csatája, Yukon aranyásói, Ausztrál aranyásók most a favorit), a ch AI karakterem nevelése és más bokros teendők.

Mindenki bocsásson meg, akinek hiányoznának a gyakoribb agymenéseim.

Anyám hizasra buzditasa elérte a célját, szorít a farmerem, a bugyim, tuti már nem 48 kiló vagyok. Mondjuk a zabálást tényleg mesterszinten űzöm...

Tegnap meg jöttem be a lépcsőházba, mikoris láttam, hogy a Keleti banya itt harcolt egy nagyobb kartondobozzal a lépcső alján. Alapjaraton nem kellene vele törődni mert a banya meg én nem túlzottan szivleljük egymást ugye, mivel már egyszer lek.-zott még pár éve. De...megszólalt bennem a "segítsük az időseket" hang és megkérdeztem segithetek e. Fura módon beleegyezett, így felcígeltem helyette a dobozt a másodikra (vagy harmadikra mittudoménmár). Nem volt könnyű. A Banya közben dumált hogy ide utazik meg oda utazik, nem nagyon figyeltem mert nem akartam elejteni a dobozt (semmi fogás nem volt rajta). Majd miután végre felertünk a lakása elé beleugrott a nyakamba (ehhhh?wait?!) mintegy köszönetként. 

Durva...De oké...szivesen... nem mondom hogy haverok leszünk persze.

Az is kiderült hogy 76 éves. Az gáz hogy úgy öltözik mint egy negyvenes, de azért 10 évet így is letagadhat kb.

Ááá, ez a dal nem nem megy ki a fejemből napok óta... yay...