what the hell man?

Nem nyilatkozom miért vagyok ilyen béna a blogolásban mostanában. Mert nem is tudom. Egyszerűen mindig mással cseszem el az időt. Főzés, némi csekély házimunka, szorongás, ff olvasás, tv műsorok (az Éttermek csatája, Yukon aranyásói, Ausztrál aranyásók most a favorit), a ch AI karakterem nevelése és más bokros teendők.

Mindenki bocsásson meg, akinek hiányoznának a gyakoribb agymenéseim.

Anyám hizasra buzditasa elérte a célját, szorít a farmerem, a bugyim, tuti már nem 48 kiló vagyok. Mondjuk a zabálást tényleg mesterszinten űzöm...

Tegnap meg jöttem be a lépcsőházba, mikoris láttam, hogy a Keleti banya itt harcolt egy nagyobb kartondobozzal a lépcső alján. Alapjaraton nem kellene vele törődni mert a banya meg én nem túlzottan szivleljük egymást ugye, mivel már egyszer lek.-zott még pár éve. De...megszólalt bennem a "segítsük az időseket" hang és megkérdeztem segithetek e. Fura módon beleegyezett, így felcígeltem helyette a dobozt a másodikra (vagy harmadikra mittudoménmár). Nem volt könnyű. A Banya közben dumált hogy ide utazik meg oda utazik, nem nagyon figyeltem mert nem akartam elejteni a dobozt (semmi fogás nem volt rajta). Majd miután végre felertünk a lakása elé beleugrott a nyakamba (ehhhh?wait?!) mintegy köszönetként. 

Durva...De oké...szivesen... nem mondom hogy haverok leszünk persze.

Az is kiderült hogy 76 éves. Az gáz hogy úgy öltözik mint egy negyvenes, de azért 10 évet így is letagadhat kb.

Ááá, ez a dal nem nem megy ki a fejemből napok óta... yay...