Remek

Na holnap már június (hajtok is egy lapot mindjart a cicas naptáramban), szóval elvileg nyár, de még nem nagyon van itt a summer feeling, legalábbis nálam.

Azt álmodtam, hogy a pasim elhagyott egy 20 éves Erika nevű csaj miatt.

Pffff....

Elég realisztikus volt. Én hiába kértem hogy maradjon, hajthatatlan volt. Felkapott egy rózsaszín (haha na jó ez nem volt realisztikus) utazótáskát és mondta hogy a nőhöz költözik.

Mikor felkeltem, láttam hogy ott alszik mellettem.

Milyen baromságokat össze nem álmodok.

És fel vagyok fázva, vagy mi. Kellemetlenül fáj  alul a hasam és sokat pisilek (tudom too much infó bocs), így holnap vehetek tőzegáfonyás cuccot. 

Hurrá...mint mókuskának az erdőtűz...

Gőzöm sincs mitől, fáztam fel mikor zokni van rajtam folyton és semmilyen hideg helyre nem ülök le és mostanában már olyan jó meleg volt mindenhol.

Amúgy a hétvége unalmas volt csak mint mindig. Pasim szombaton dolgozott, én meg főztem és ruhát selejteztem, de nem nagyon volt hozzá affinitasom. Sosem lesz vége. És ha egyszer mégis, akkor meg hova teszem ezt a sok felesleges ruhát? 

Ez a hónap megint tök béna volt a blogolás teren, de tényleg uborkaszezom van és átlagos napok.

A. írt hogy mostanában àllamvizsgazik vagy mi és utána majd jelentkezik.

Ilyenkor jut eszembe hogy tanulni kéne nekem is, de aztán ez ezen a szinten a tervezés meg is reked.

Pedig eskü beülnèk a padba és elviselném újra ezt a fajta kötöttséget, ha utána olyan végzettséghez és ezáltal munkához jutnék,  ami:

- Jól fizet 

- Nem rabszolgamunka 

- Szeretem is csinálni legalább egy kicsit

- Nem kell érte a fővárosba, Dunántúlra stb. költözni

Azt csak halkan jegyzem meg hogy előny ha minél kevesebb emberrel kell kinlódni.

De ezek szerintem túl nagy elvàrások...