Uh baby baby, it's a wild world

A túró Rudi pumpkin spice nem is tök ízű. Hála égnek. 

Naaaa, karácsony második napja, remélem mindenki pihen, lazít és eszik.

Én mára ezt terveztem és igyekszem is betartani. Úgysem megyünk sehova és nincs is tervbe véve semmi. Szerencsére. Elég volt az elmúlt napok rohanása és idegeskedése.

Hétfőn még pár dolgot be kellett szerezni, így este pasimmal elmentünk még a boltba, ahol a nagy sietségben sikerült a bevásárló kosárban hagyni a pénztárcámat. 

Mire ezt észrevettem, a bolt már épp zárt. A biztonsági őr kijött és idegbeteg és bunkó módon elhajtott minket, hogy már nincs lehetőség bemenni az üzletbe és szerinte úgysincs a kosárban a tárca, biztos máshol hagytuk el. De ha a takarítók megtalálják és leadják, 27.-én visszakapjuk. 

Teljesen letörtem, na nem a tárcában lévő pénz miatt, mert az nem volt sok, inkább a személyi okmányok miatt, mert ugye csináltatni kell újat és az időbe telik. 

Pasim azért szétnézett még az üzlet parkolójában hátha ott lesz, én meg elindultam haza.

A ház előtt állt egy fickó, aki a bejáratnál leszólított hogy a földszintre jönne és be tudom e engedni. Mondta kit keres és az én voltam és a kezében ott volt a pénztárcám! 

Mondta, hogy egy bevásárló kosárban találta a tárcát (na ugye...) és a lakcim kártya alapján jutott el ide. Annyira megörültem, hogy nem kell új iratokat csináltatni, hogy reflexből a tárcánál nyúltam és adtam neki pénzt. Mire megsértődött és barátságtalan lett, hogy ez felesleges, ő ingyen is vissza adta volna. De a végén csak elfogadta a pénzt. Így a sztori happy end lett.

Kedden főzés volt, szaloncukor akasztózással, fadíszitéssel egybekötve. Este oda adtam pasim ajándékát. Azt nem tudom mennyire örült neki, de a lámpát be is üzemelte az éjjeli szekrényre. Ő édességet meg tusfürdőt adott. 

Szerdán volt a családi kaja, ami 10-ből 9-szer veszekedésbe torkollik. 

Ide illő faszbukk idézet:

- Te mit kapsz a rokonoktól karácsonyra?

- Idegbajt.

Hát ja. Tényleg. Most sem volt ez másként. 

Pedig finomak voltak az ételek (halászlé, sült és rántott hal, rizs, sült hús, kókuszgolyó, keksztekercs, zserbó). 

Klassz ajándékokat kaptam (zokni csomag, vagy 3 tusfürdő, 2 testápoló, 2 dezodor, 2 parfüm-CK Euphoria, Avon Lov U, meleg papucs, illatgyertya). De sajnos az anyám vs. tesóm párbaj ment egész végig, személyeskedéseket, ezer éves sztorikat és mostani történeteket váltogatva. 

Hugi belekeverte az én műtétemet és a lábadozásomat is. És hát nehéz volt befogni a számat és nem elmondani a véleményemet. 

Miszerint nem kívánom senkinek sem, hogy egy ilyen operáción átmenjen, mert fájdalmas és hosszú a gyógyulás és ezt én nem azért csináltam, hogy engem sajnáljanak és rám figyeljenek, egyszerűen nem volt más választásom.  Mit kell féltékenykedni? És főleg mire?

Ahh, de inkább kussoltam és mosogattam csendben. 

Pasimnak is volt valami gyíkja, ő is duzzogott. Először azt hittem rám lett mérges, faggattam is, de csak annyit árult el, hogy nagyon nem tetszik neki, ahogy tesómék beszélnek. Hogy ezt mire értette, nem tudom, de faterom pont akkor húzott el a hátunk mögött és tutira hallotta. 

És tovább is adta, ezt bizonyítja, hogy ma tesóm egy számonkérő messenger üzenettel nyitott úgy délelőtt 11 óra felé, tudakolva hogy pasimnak mi is velük a problémája, fejtsük már ki.

De hát én se tudom. Ezt viszont testvérem nem hitte el és magyarázott vehemensen nekem egy darabig a messengeren, de aztán felszívódott. 

Állítólag apám is haragszik valamiért.

Már meg sem lep.

Tudtam én jól, hogy a kedves szavak és a támogatás amit a műtétet követő időkben mutattak felém, előbb-utóbb elpárolog.

Nem is kellett sokáig várni rá.