A ruhád legyen kényelmes, a kávéd erős, a napod csodálatos

By Facebook.

Ezt kívánom mindenkinek!

Mondjuk én az erős kávét simán lecserélem kapucsínóra.

Meg a mostani ruhámat is kiváltanám pár kényelmes, szellős darabra.

Olyan klassz egyberuhákban flangálnak az emberek a városban. Ahhoz szandál is kéne persze. De annyira nagyon utálok vásárolni. Ilyen melegben meg főleg. Pedig jó lenne venni valamit, ami praktikus és könnyíti az ezer fokban való zarándoklatokat, mert persze a nyári menetrend egy kalap kaki, egy csomó járatot kivettek és 30 percenként jön egy kisbusz, ami naná, hogy fullon van. Amivel eddig jártam, az nem is közlekedik és onnan csak egy óra múlva jön egy, ami ráadásul átszállásos. Ergo gyalogolni is kell egy másik megállóhoz, mert àlljon a franc a 35 fokban egy órát. Szóval jövök-megyek, remek időtöltés. Szoktam vizet vinni magammal, de a múltkor valahogy beleborult a táskámba. Úszott minden...ügyes vagyok na...

A hétvégén semmi érdekeset nem csináltam, néztem egy rakás természetfilmet, meg lehangoló sztorikat olvastam, pl. Lacey Fletcher szomorú történetét, akit a saját szülei szó szerint hagytak elrohadni a kanapén. Szegény lánynak autizmusa volt, otthon tanult, később locked in syndromaja lett, ami annyit tesz, hogy magánál van, de képtelen mozogni, beszélni. A szülei meg elhanyagolták, nem etették, nem fürdették, nem gyógyszerelték, kb. el se mozditották a kanapéról évekig. A rovarok élve falták fel, elképzelni is nehéz, mit élt át. Míg végül a szepszis és az alultápláltság végzett vele. Borzasztó szenvedés. A szülők ügyét most tárgyalták, sok év börtönt kaptak. 

Volt egy hasonló ügy Angliában is. Ott a férj hanyagolta el ugyanígy a nejét, aki szintúgy kegyetlen szenvedések közt halt meg.

Durva, mik mennek a világban...

És megint vasárnap. Már most dögmeleg, épp most értekeztem J.-vel, akik tegnap strandolni voltak. És remekül érezték magukat. Hát ezt a hőséget csakis ilyen helyeken érdemes átvészelni.

Jut eszembe, délután fagyizni kellene. Addigra hátha elviselhetőbb lesz az időjárás. Majd ráveszem pasimat.

Tegnap levágtam a hajam. Nagyon melegem volt már tőle, mivel vastag és dús, ami persze jó, de a kánikulában csak összeragad és izzadok alatta. Most váll fölé ér valamelyest. Persze nem mestermű, de volt már rosszabb, meg amúgy is kit érdekel. Jövő héten befestem és ezzel se kell törődni egy ideig. 

Holnap ügyintézés lesz a hely után. Muszáj elkezdeni ezeket a hülye hivatalos köröket, nem akarok a végén kapkodni, postára adom a katasztrófavédőknek szánt levélkét is. 

Ja, a héten találkoztam egyik fejessel, akinek ezidáig csak a hangját hallottam a telefonban és az alapján olyan 50-60-nak saccoltam. Erre most láttam, hogy egy kb. 40 éves, kisportolt ürge :P

Hát na, ne ítéljünk hang alapján.

Kakukk be szép a nyár!

Nyár van nyár van, kakukk szól már a fák közt...általános iskolai énekkari emlékeim...

Punnyadt hónap ez a június, extra keveset blogoltam, de időm, türelmem és főleg energiám sem volt rá.

Berobbant a nyár! És úgy irigylem azokat, akik meg is tudják élni. Pl. a mellettünk lévő hangyafasznyi parkos területen múltkor két pasi napozott a leterített pléden, naptej, limonádé, summer feeling ezerrel.

Meg egy csávó az állomáson félmeztelen fotózta magát egy gyümis sörrel a kezében.

Én meg dühös vagyok, mert nekem a nyomasztó kórházi szakrendelőbe kell majd aszalódni, ahol senkit sem érdekel semmi és ami olyan tré, hogy csak öregasszonyok járnak oda a negatív leletüket mutogatni fölöslegesen, megesett nők a kaparást intézni, meg az olyan csóró lúzerek, mint én. 

Most azon pörög az agyam, hogy tudnám elintézni, hogy ne írjanak ki rögtön műtétre. Le akarom vetetni a citológiát és a hpv-t ez fontos lenne és kéne egy kis szünet, mielőtt újból trancsíroznak, mert vérszegény vagyok.

A gyk-s ex ais csaj szerint úgysem műtenek egymás utánba. Hát a próféta szóljon belőle.

A hétvégi kerti parti nem volt jó. Anyám és húgom végig vitáztak. Később apám és húgom is besértődtek egymásra. Pasim sakál részegre itta magát (no komment), minek következtében kidőlt az ősök kanapéján. Egy ideig vártam, hogy felkeljen, de apám azt mondta, szerinte most jó pár órát aludni fog és menjek nyugodtan haza, amíg járnak buszok. 

Így is tettem. A buszmegben találkoztam egy gyerekkori barátnőmmel, akiről már írtam, hogy tavaly (asszem) messengeren irkáltunk és hogy a demens nagyijat ápolja, meg hogy a vőlegénye (vagy férje?) betegségben meghalt, egy másik pasija meg verte. Szóval nem könnyű neki sem. Áradozott, hogy fb-n látta fateromat és milyen jól néz ki, fiatalos stb. Öhmm, mintha kicsit rákattant volna, de ő mindig is idősebb fickókra bukott. Aztán mondta, hogy el kellett adniuk a 2 szobás lakást és egy kisebbe költöztek és hogy a nagyanyja ön és közveszélyes. És hogy nehezen bírja ezt. Majd az órájára nézett és "hú nekem mennem kell!" felkiáltással szó szerint elrohant. A buszom meg úgyis jött. 

Itthon tv-t néztem, eludtam és arra keltem. Hogy úgy fél 12 felé pasim haza vanszorgott és még engem tolt le, amiért ő berúgott (*-*)

Meg hogy leléptem. Hát de most ott kellett volna ülnöm felette? Ki mondta, hogy ennyit igyon?

Azt is csodáltam amúgy, hogy a saját lábán végig gyalogolt a városon.

Másnap elnézést kért, de amúgy én nem haragudtam. Nem én voltam másnapos, hanem ő.

A hét amúgy unalmas, a két kedvenc farmerem kiszakadt a seggènél, de ettől függetlenül is full leeresztett vagyok. Jó lenne nevetni, kirándulni, fagyizni, gyümölcsös sört inni, jó kedvűnek lenni és itthon is táncikálni önfeledten nyári slágerekre elkapva a nyári hullámot(pölö Hozier too sweet ajhhh annyira fülbemászó), de rám vetül a kórház, a műtét és ezen cseszekedések árnyéka és másra nem nagyon tudok gondolni.

H. egész hétfő délelőtt csörgetett, és ha ő ilyen vehemensen hív, tuti kellett volna neki valami segítség, vagy pénz, nem tudom, mert nem vettem fel. Ott állt egyik kisfőnök 5 méterre tőlem, fura lett volna, ha neki látok csevegni. 

H. gyerekét Larát valószínű megbuktatták év végén és évet kell ismételnie. Tök okos a kislány, csak H. iszonyat sokat nem hordta suliba, és nem mindig azért, mert a gyerek volt beteg. Sajnos H.-nak pánik betegsége van, amit jelenleg nem kezeltet és állítólag sokszor nem tudott kilépni a házból. Pedig csak reggel kellett volna, mert délután a pasija ment a gyerekért.

Akkor kezdett el engem hívni, hogy vigyem el én a lányát iskolába, vagy orvoshoz, vagy vásároljak be neki, de hát én általában a hely-en voltam, így segíteni sajnos nem nagyon tudtam. 

A. is írt hosszú hallgatás után egy rövid levelet. A pasija eladta a házát és hozzá cuccolt, és úgy volt hogy eladják A. házát is és vesznek egyet közösbe, de inkább még maradnak A. kecójában, ami gyönyörű, szóval még is értem, hogy nem akarnak megválni tőle. Most épp teraszt csináltatnak a hátsó kertbe.

K. szegény meg ismét költözni kényszerül, eladják az albérletet, amiben él. Remélem talál hamar egy megfelelő lakást. Ő olyan jó ember, rajtam is nagyot segített tavaly karácsonykor. Megérdemelne már egy jó helyet és több nyugit.

Ha már nyugi, illetve annak hiánya, engem meg betalált a katasztrófavédelem is, a hiányzó kémény elvezető ajtóval, vagy mi a szarral. Tudjátok, amit minden kéményellenőrzésen hiába keresnek. Szerintem nincs. És sose volt. De nem fogják fel és azért kiküldtek egy fenyegető levelet, hogy 8 napon belül igazoljam, hogy orvosoltam a hibát és felszereltettem a szóban forgó elvezető ajtót. Így hát tollat ragadtam és 2 oldalas litániában elregéltem nekik, hogy fogalmam sincs, mit és hova kellene szereltetni, mert nincs kemény, mert nincs gáztüzelésű fürdőszobai fűtőberendezésünk és mióta ez a (tetves, átkozott, rohadèk) ház itt áll, soha se nem is volt! És kértem őket, irjak már le pontosan, most mi a teendő, mert kajakra nem tudom. Kíváncsi vagyok, mit reagálnak rá, de szerintem jól megbüntetnek...Amit én fellebbezek és így tovább.

És még csak csütörtök van. Csodásan telik ez a hét is yeeey.

És R.I.P. Donald Sutherland, Shifty Shellshock (Crazy Town) és a Honey Boo Boo dokuból Anna Cardwell, alias Chickadee (decemberben halt meg, de most olvastam csak róla), nagyon fiatal volt. 

Kapj el ha tudsz, a Wapiti völgybe mentem.

Most láttam róla filmet és biztos tök jó hely. 

A természet filmekben amúgy is jó beszólások vannak.

Pl. "az erdei egerek gyorsan és sokat élnek..." 

Wow, mint a rocksztárok!

Ja és láttam a Fehér tenyér című filmet, egész jó volt. Mondjuk a kegyetlen tesitanár miatt kicsit elővett a ptsd, pedig nekem azért ilyen brutális tancsim nem volt, csak simán nem szerettem a tesit.

A blogom meg lassan csak a hülye nőgyógyászati baromságokat tartalmazza és ezer bocs ezért, mert én is szívesen írnék pl. arról milyen jót nyaraltam a Maldív szigeteken. 

De ahol én nyaralok a kórház lesz megint.

Tegnap elügettem a nőgyógyászatra a kontroll uh miatt. Az orvos a múltkori öreg pacák, kerek 45 percet késett. Örültem. Utána meg be se hívott, meg se nézte a zárójelentést, vagy a szövettani eredményt, csak kiírt egy uh-t. 

Az ultrahang laborban is jó sokat kellett várni. Két plasztikbaba ült mellettem, folyamat röhögtek, facetime-oztak, pofáztak és büdös parfüm volt rajtuk. 

És Miss Candy is ott volt (erről később), tudjátok, aki pasim nagy haverja, szerintem túl nagy is (gyanakodó ikonok). Lesett, meg én is őt, de nem köszöntünk egymásnak. Én személy szerint nem ismerem csak fb-n láttam. 

Az uh-n meg kiderült, hogy bár a mióma nem nőtt (még jó, hiszen egy hónapja nézték), de az egyik polip csak ott van még, sőt az 3 mm-vel nagyobb is mint amit a műtét előtt írtak.

Annyira bíztam benne, hogy mindkét polipot kivették, és leforrázott a hír rendesen. Mert tudom akkor most mi fog következni. Tadámmmm operatív méhtükrözés!!!

Vissza se vittem a leletet az orvosnak.

Egyrészt, mert tiszta ideg lettem. Másrészt, még 3 hétig semmit se lehet csinálni akkor telik le a 6 hét az előző műtét óta. 

Harmadrészt, nem tudom, keressek e másik orvost, vagy kínlódjak még ezzel a fickóval. Sajnos itt államiban rajta kívül még 2 doki rendel, mind hasonló korúak és hasonlóan nem érdekli őket szerintem az egész. 

Mindegy. Egyelőre most üres járat van még 3 hétig. Addig kitalálom, mit tegyek. 

Húgom le is cseszett, hogy már régen magánba kellene járnom, mint neki. Az ő szuper dokijához a szuper rendelőbe egy másik városba, de könyörgöm, ilyen helyeken 40 ezer egy sima citológia pl., ami 5 perces meló, persze ha vastagabb lenne a tárcám, biztos nem itt csöveskednék az államiban. De ilyen előzményekkel, meg hogy folyton van valami gebasz, a 40 ezernél jóval többet kérnének. És bármily hihetetlen, de nincs rá keret. 

Pasimnak is mondtam mi van. Túlzottan nem rázta meg. 

Aztán említettem, hogy láttam a Miss Candy-t ultrahangra várva. Mire rávágta, hogy ja mert 6 hetes terhes, de elveteti és azt intézi. Erre csodálkozva kérdeztem és nyilván viccnek szántam, hogy ha ilyen jól értesült erről hírről, talán ő az apa, mire drága párom úgy besértődött, hogy elviharzott és nem is tárgyal velem. Chhhhh...

Tudom, tudom, szar a humorom. 

De ő is meggyanúsitott már egy csomó emberrel és azon én meg jót nevettem. Még hát ő meg is csalt anno, ne feledjük és túl sokat is lóg a Miss Candy-vel és-állítólag-a párjával. 

Nem ő lenne az első a vilagtörténelemben, akinek ilyen húzásai vannak. 

Oké, az igazság nem fog kiderülni. 

Meg nyilván keserűség is van bennem, Miss Candy terhes és nem tartja meg, én is inkább várnék babát, mint hogy megint trancsírozzanak. 

Ma meg még jöttek a fejesek a hely-re. Vittem be édes és sós sütiket, de nem maradtam felszolgálni. Voltak ott elegen. 

Most nagyon nagyon le vagyok törve és magammal sem jövök ki jól.

Holnap meg kerti parti az ősöknél. Legszívesebben vissza mondanám, de azzal nekem úgysem lesz jobb. És csak tesómék lesznek ott elvileg. Mondjuk, anyám és hugi nincsenek beszélőviszonyban és faterom kedve is, mint a hullámvasút. Hol jó fej, hol meg kibírhatatlan.

Hát majd meglátjuk holnap.

A nyári élet jobb lesz *-*

Köszönöm szépen az érdeklődő kommenteket, nagyon jól esett, aranyosak vagytok :)

Szerdán délután elvánszorogtam végre a szövettanomért. Az asszisztens már a keresztkeresztnevemen szólított, mikor meglátott (nagy karrier ha már névről ismernek a nőgyógyászati szakrendelésen). 

Azt mondta megvan a lelet, de várnom kell kicsit, mert nem lehet csak úgy kiadni, egy dokinak át kell néznie és aláírnia. Így hát vártam úgy 10 percet, majd jött az orvos, akihez én még régebben jártam párszor. Azt mondta minden oké, de azért menjek kontroll ultrahangra, hogy akkor tuti mindkét polipot kivették e. Uhhhh, hát remélem. Kértem is időpontot és jövőhéten már mehetek. 

Hát majd kiderül, de bízom benne, hogy nem kell már több műtét, elég már ezekből a csesztetésekből. 

Nyáron nyári hangulatot szeretnék, jégkrémet, gyümölcsös sört, kirándulást és marhára nem a kórházban rostokolni. Pedig lesz még több nőgyógyászati kör sajnos és a dilidokimmal is tisztáztuk, hogy rossz a dátum amit adott és kaptam új időpontot. 

Ja és hivatalos ügyeim is lesznek július körül, de nyilván ahhoz se sok hangulatom. 

Nem tudom az ősök mennek e nyaralni idén, mert jelenleg csak vitáznak, pedig rájuk férne egy klassz kis vakáció. De persze nem abban a vilagvégi kempingben a préri közepén. De faterom peca mániás és más nyári progi nem tüzeli fel nagyon. 

Plusz így cipelheti magával minden tarhálások nagyasszonyát a Tini hiénát. Mekkora öröm...

Már ha addig a csajt nem cseszi meg újfent a gyámügy. A tucatnyi lakásban aszalt szerencsétlen állat és a rossz körülmények miatt járnak ki hozzájuk rendszeresen, de egyelőre nem igazán változtattak a helyzeten, pedig lett nekik szólva, hogy számolják fel a kupit és az állatkertet. És a gyámhatósággal ugye nem jó szórakozni.

Nekem is takarítani kell már ezen a hétvégén, a műtét miatt csak alapdolgok mentek, de már muszáj kicsit nagyobb rendet vágni. 

Továbbra sincs sok kedvem és energiám az engem körülvevő dolgokhoz. Rendeltem többféle teasütit és veszek üdítőt is és majd beviszem a jövő heti banzájra. Ha mindenki csak ennyit hoz, már jók vagyunk. 

Tegnap meg már 9-kor elaludtam, igaz csak úgy fél órára, de mikor felébredtem, anyámtól várt 3 nem fogadott hívás. Csak még akarta kérdezni mizu, én meg azt mondtam nem hallottam a tv-től a mobilt. Nem akartam elárulni, hogy már 9-kor lecsukódott a roló nálam. Elég gáz vagyok, mit szépítsek...

És tetejében még elkezdődott a foci eb, szóval páromat se sokat látom majd mostanság.

Rottyon leledzés

Nehezen szedem össze most valahogy magamat. Minden nehéz és nincs motivációm, türelmem semmihez és senkihez (kivéve zenehallgatás, olvasás, írás ugye). 

A műtét után pár napig brutálisan fájt a hasam, aztán valami gyomorhurut szerűséget kaptam el, mert minden kajálás után émelyegtem és fájt a gyomrom, de az főleg éjszaka. 

Alig ettem (le is mászott a súlyom 50.6-ról 49.4 kilóra), semmi étel nem esett jól. 

Közben jöttek a pirosbetűs napok és most úgy péntekre tökéletesen elég is mindenből. 

Ráadásul délután úgy megáztam, mint a franc. A jégeső elvert rendesen. Anyámhoz mentem be szárítkozni, mert csavarni lehetett a vizet a ruháimból. Ő adott száraz felsőt, nacit és cipőt. Viccesen néztem ki a ruháiban. De amúgy nem izgatott a kinézetem, a buszon csak a sofőr volt hazafelé, meg èn. 

Berepedt a mobilom a szélénél, de nem tudom mitől, mikor vagy az asztalon van, vagy a táskámban. Pedig szeretem ezt a készüléket, olyan jó kis gyors. Remélem csak a védőfólia sérült, nem maga a telefon és nem fog bekrepálni. Nem akarom és anyagilag nem is tudom most kicserélni.

A szomszéd rövid nyugi után megint bezizzent és kezdi az ajtópüfölést, szerintem az ablakból látott, mert alig értem be a lakásba, máris dörömbölt. De persze nem nyitottam ki. Most ehhez végképp nincs erőm és kedvem. 

Anyum azt mondta, ő biztos a zártosztályra került volna ettől, höhö...hát engem se sok választ el már.

Á. hívott a hét közepén és pár szót váltottunk, nála szokásos minden, a nem túl monogám fickójáról szinte semmit sem mondott, de én sem faggattam.

Meg H. is érdeklődött megvan e már a szövettani eredményem. De még utána sem kérdeztem. Ma akartam arra menni, de ítélet idő volt. Jövőhéten feltétlenül elmegyek érte és nagyon remélem, hogy mindkét polip eltávolításra került. 

Akkor már csak kontroll uh, citológia és a HPV tipizàlás lenne. Klassz kis nyári program...De ha muszáj akkor muszáj. Bár inkább tervezgetnék valami nyaralást ezek helyett...

Ja, a hidegtál vs. otthoni menü harcban jelenleg az otthon főzicskézős csapat áll nyerésre, igaz már olyan elvetemült ötletek repkednek, mint a halászlé vagy töltött káposzta, ami szerintem már túlzás kicsit. Én meg privátban írtam a hely-ről B.-nek, hogy sütni-főzni ugyan nem fogok, de küldök be valamit mindenképpen. 

Azt írta vissza, mindegy hogy bolti vagy házi cucc, csak legyen kaja, ha a fejesek jönnek. Nem is kell túl tolni véleményem szerint sem.