2024. augusztus 7., szerda

Tapasztalatok, megalkuvás, és az út, aminek végén senki sem járt jól

A szombat, vasárnap is gyorsan eltelt, igaz az ősök akkor már neki álltak vitázni valamin és erről engem is tájékoztattak. Mérges is lettem, hogy a vakációzás helyett egymást marják. De aztán lenyugodtak és mentek strandolni.
A hét utolsó napjaira Lexy is bezizzent és széttépett egy kerti diszpárnát, az asztalon megkezdte a terítőt és szeretetcsomagot hagyott a szobában kutyakaki képében, mindezt folytonos ugatas mellett. Biztos már hiányolta a gazdáit.
Vasárnap korábban keltem, kitakarítottam, összepakoltam, aztán még ültem kicsit a teraszon mielőtt visszaindultam volna ide az üregbe. Semmi kedvem nem volt vissza jönni ide. De hát ez a dolgok rendje. Azért jó kis hét volt ez na.
Az ősök kora délután értek vissza,  ide is beugrottak és hoztak egy csomó édesseget. Kedvencem az epres oreo, nyamiii.
Hétfőn csekket fizettem, vásároltam (végre újra találtam intenzív ibolya hajfestéket), itthon tettem-vettem.  Meg idegeskedtem. Tehát készültem a másnapi nődokis utazásra és vizitre.
Kedden tesóm 10-kor jött értem és még náluk is lógtunk kicsit. Van 5 macskájuk, abból 4 kicsi. És mind különböző színű, szóval macskáztam kicsit. Annyira cukik voltak.
*************************************
Eközben a messengeren:
Fickó: - Sya tecell. Ismi?
Én: - Köszönöm, de nem. Van barátom.
Fickó: - Értem. Akkor esetleg hívás itt mesengeren? Beszélni akkarok veled.
Én: - Ismerjük egymást személyesen?
Fickó: - Nem. Nah akor hívás?
Én: - Inkább nem köszi.
Fickó: - Inkább de. Öt perc múlva hívlak. Fontosat akkarok mondani neked.
Én: - Tényleg kihagyom. Nem szeretnék ismerkedni. És amúgy sincs időm, mert megyek az orvoshoz.
Fickó: - Minek mész orvoshoz? Mi bajod van?
Én: katt a TILTÁS-ra XD
*************************************
Tesómnál ettünk rántott húst, majd útnak indultunk. Testvérem mondta, hogy lehet ő is beugrik a nőgyógyászhoz, mert egy hete fáj a hasa és össze-vissza vérzik. 
Őt percel az időpont előtt érkeztünk. Tesóm kérdezte egy percre bemehet e (ebből lett 30 perc és jó nagy csúszás, a végén már tele volt a váró és biztos utáltak engem is mert én is sokáig voltam bent). Mikor hugi bement, az asszisztens nénike (tuti 70+-os volt) adatfelvétel céljából felkérdezett engem, hogy miért jöttem. Elregéltem és erre ő kiakadt az alacsony hemoglobinom miatt, szerinte nekem vénás vasat kellett volna kapnom 
(*-*). 
Aztán azt is mondta, hogy valszeg a doki is a nagyműtétet fogja javasolni. Ettől kicsit elkettyentem, mert legbelül már napok óta éreztem hogy szerintem is ez lesz. De azért adtam némi esélyt egy kedvezőbb válaszra is.
Amúgy az orvos rendes és tényleg nagyon alapos volt. Megvizsgált, volt uh, felvette a kórtörténetet, meg átnézte a leleteket is, de a véleménye neki is az volt, hogy a régebbi AIS, a mióma mérete (kicsit nőtt sajnos, 8,4 cm) és a folyton kiújuló polipok miatt (ja az is 16 mm-ről 24 mm-re nagyobbodott) a legoptimálisabb, ha nagyműtét fog történni. Radikális, de nincs más mód a mióma és polip eltűntetésére.
Nem voltam feldobva, de így már muszáj voltam elfogadni ezt. 
Ez a doki amúgy tényleg időt szánt mindenre, nem csak 5 perc alatt lerázott. De sajna ő is azt mondta, amit nem akartam hallani. 
Ja, írt fel gyógyszert, még több vasat a vérszegénység miatt és egy hormon cuccot, amitől lerövidül a vérzés és így a szervezet tud vassal telítődni. Őszintén, ennek a hormonos bogyónak annyira nem örvendek. Nem akarok körszakállt és 20 kiló túlsúlyt. De remélem hogy az nem is lesz, meg más mellékhatás sem. Emiatt félek azért. Viszont a doki szerint ilyen alacsony hemoglobin mellett nem műtenek meg. Így be kell szedni a hormont, ha tetszik, ha nem. 2 havi adagot kaptam és kontrollra is vissza kell jönnöm. De nem csak nekem, csóri huginak is lett polipja (szolidaritásból), így őt is műtik egynapos műtét keretében. Már a héten ő el is kezdte intézni. Én most parkoló pályán vagyok, szeptember végéig itt úgysincs új műtétre felvétel, és a gyógyszereknek is hatni kell. Még az se biztos, hogy itt fekszek kés alá. Nagyon nagyon nem akarom. Egyelőre nézegetem az opciókat. Szomorú, hogy nem úszom meg és idő kell, hogy ne ezen rágódjak. Ezt tényleg kihagytam volna. De ilyen az én formám. Mindegy, egyelőre még fontolgatom, mi merre, hány méter.
Viszont megtanultam a leckét, zsebbe kell nyúlni, ha normális, emberi bánásmódot akar az ember lánya. Erre nem szabad sajnálni a pénzt.
Vélemény az olimpiáról? Idén van minden, mint a búcsúban, botrányos megnyitó, retkes víz, férfinők...
És szeretnék most egy motivációs tetkót, jól esne a lelkemnek most. De komolyan. Van is ötletem. 

2024. augusztus 1., csütörtök

Dogdays pt.2. avagy hiénaságok, meg időutazás

Hello augusztus, kérlek nyár ne siess úgy!
Tényleg durván rohan az idő! Pedig úgy megállítanám, mert szuper jól érzem magam itt!
Már valamivel többet alszom és Lexyvel is összeszoktunk. Lett egy napi rutin is, a belvárosba járok vásárolni reggelente, egyik nap a patakparton a hídnál kávéztam és napfürdőztem nézve a kacsákat. 
Felfedeztem egy klassz kifőzdét, tegnap milánóit hoztam, ma meg sült csirkét és pörköltet tarhonyával. Így főzni is alig kell (max. hétvégén). Helyette zenét hallgatok, meg most relaxációs videók is mennek (esőcseppek, vízesés, tengerpart, erdő hangjai), gyümölcsös sört iszok a teraszon és fotózom a kerti virágokat. Most itt csak béke és nyugalom van. Belül is.
Szóval elvagyok, jól vagyok, de előre fáj a szívem, hogy vasárnap vissza kell cuccolni abba a gusztustalan hányadékba, az undorító szomszédok közé broaffff...nem akarok ott lenni, bárcsak maradhatnék...
Persze pasim már várja hogy visszamenjünk, ő valami bizarr okból szeret ott lenni, helyesebben a kocsma közelségét szereti csak, mert itt 20 percnyire van kb. egy kocsma. Meg hát ugye a kis baratkàk.
A hiéna annyit hisztizett apámnak, hogy belementem tegnap, jöjjön fel és sétáljon egy kört a kutyával ha ennyire hiányolja. 10-re ígérte, negyed 1-re ért ide és utána 3-ig a dögmelegben aszalódott valahol Lexyvel. Most már remélem békén hagy és lenyugszik, hogy képes vagyok vigyázni a kutyára nélküle is.
A fotónézegetés után, a régi iromanyaimat olvasgattam 1000-el száguldó nosztalgia közepette. Találtam többek között egy rövidke Sonny/Emily szösszenetet, ami meglepett, mert abszolút nem is emlékeztem, hogy tovább írtam volna, amolyan alternatív befejezése lehet a Note to self-nek és végig szerintem nincs is meg, de majd elolvasom és kitudja, lehet felrakom. 
És mit találtam még?
Az iskolai súlyosság gyűjteményemet. Igen, ez volt a füzet elejére írva. És mondásokat, beszólásokat írtam bele. 
Párat itt meg is osztok. Csak hogy lássátok, volt baj a toronyban rendesen. 

- Óvd a fákat, egyél harkályt!
- Ha felveszem a fejhallgatót, miért nem a fejem hallom?! 
- Vigyázz a tetőn dolgozhatsz!

Nehogy már...
* a szúnyog legyen véradó 
* síp fújja a bírót
* kémény szálljon a gólyára
* a sátor verje fel a Mókus örsöt
* az írógép verje a titkárnőt

- Lefejellek, mint vak bálna a tankhajót.
- Kevés, mint börtönben a vészkijárat.
- Megcsaplak, mint bányalovat a sújtó lég.
- Sokat akar a szarka, de menstruál a szarkalány.
- Felrúglak, mint Nagy Imre a Varsói szerződést.
- Kevés vagy, mint Pilóta kekszben a katapult.
- Szétszórlak, mint kismajom a zizit.
- Kevés, mint téli szalámiban a hóesés.
- Kevés, mint a Hoffer családban a harmónia.

Emoid idézetek:
- A boldogság sebesség nélküli álomvilág.
- A gyász nem mindig fekete, de a bánat mindig sötét.
- Te vagy az én sebem, te vagy ki fáj nekem.
- Azért iszom, hogy mások érdekesebbek legyenek.
- Utálsz? Szakíts egy sorszámot és állj be a sorba.
- Tévedni emberi dolog, másra kenni mèg emberibb.
- A szerelem először óhaj, majd sóhaj, végül ó jaj.
- A szerelem szívet támad, de agyat roncsol.
- A szó elszáll, az írás meg olvashatatlan. 


2024. július 30., kedd

Dogdays, avagy a helyzet magaslata

Nahh, már két napja hogy itt tanyázunk az ősök házában és felügyelünk a rendre. Vagyis főleg a kutyára (a macska meg a madár sima ügy). Hazudnék, ha azt állítanám kipihent vagyok. Mégis csak másik ágy, itt ráadásul hűvösebb is van hajnalban, plusz a kutya már 4-5 táján ébren van és járkál (pasimat kísérgeti ki cigizni), vagy ugat. Vagy mindkettőt egyszerre. Első éjjel 2x az arcomra is ugrott, szipi szuper volt. 
5 után amúgy is kelni kell, mert pasimat ki kell engedni, mikor megy melóba. Tegnap mondjuk vissza aludtam fél 8-ig, ma meg 7-ig, de utána el kellett jönnöm a kotorékba postaládát üríteni, szellőztetni stb., nagyon nem volt kedvem ehhez. Pechemre pont a Keleti banya vergődött a folyosón, mikor benyitottam, de ignoráltam és a lakásban is jó ha 10 percet voltam. Felszabadító volt újra be csukni magam mögött az ajtót. 
Aztán még elbuszoztam csekket fizetni, vásárolni és utána vissza ide. 
Apám rám küldte a Tini hiénát, akit ugye felettébb bánt, hogy nem tud ingyen nyaralgatni, ezért kisírta faternál, hogy hadd jöjjön el egyik nap kicsit kutyázni. A hazudós dög azt állította egy csomószor hívott és nem vettem fel, de csak egyszer volt hivasom tőle a messengeren, amit nem hallottam. 
Mondjuk nem nagyon értem, miért ezt a kutyát akarja nézegetni, van neki is három. Meg van egy lánya is, például vele is törődhetne, de ehelyett majd a nyakamra mászik. Hurrá. 
Amúgy klasszul elvagyok, filmeket nézek pl. Tùlélni a vadont (aranyos film), zenét hallgatok, vagy épp régi fotókat nézek. Ma főként ezutóbbival ütöttem el az időt. Nosztalgia ezerrel. Sok sok családi bulis, szülinapos, osztálykirándulós (E., A., pedálgép M., H.- csajok jó volt ez na), Sírós srácos és Narkomános kép került elém, meg a ballagási tablóképem is (rondábbra emlékeztem). És közben főztem is. 
El tudnám itt képzelni egy hosszabb távon is az életet. Megtoldva kicsivel több alvással, mert a kutya 12-ig nem nagyon alszik, így addig én sem. És éjjel is kel legalább 2-szer, hajnalban meg már full éber. Ellenben velem. 
De amúgy jó itt.
Szép, napfényes konyha, jóval nagyobb csend, mint a pusztulvány lakótelepen, nem vegzál senki, ücsöröghetek a teraszon. 
K. küldött egy érdekes videót, amiben arról volt szó, hogy a gondolataink mennyire befolyásolhatják az egészséget és milyen hasznos a pozitiv gondolkodás. 
Hát igen. Én túlságosan negatív vagyok. Meg a sok sérelem, amiken nem tudok túl lépni. Biztos emiatt is lehetnek ezek a nőgyógyászati gixerek.
És íme aktuális kedvencem.
Mr.Bean rock Band (az énekes fószer tök úgy néz ki). Abszolút dallamtapadás.

2024. július 27., szombat

Csak annyira eresztek le, amennyire a helyzet megkívánja

Az Axe jungle fresh tusfürdőnek annyira szexi illata van!
Negatív lett a citológiám (hpv-ről még nincs hírek)!!!
Jó reggelt és jó hétvégét mindenkinek! 
Nem bírok aludni, kidobott az ágy már negyed 7-kor, de pasim még alszik, ezért csak csendben kávézgatok és a neten szörfölgetek (bár valami tengerben szívesebben tenném, jaj nem tudok úszni hihi). 
Még össze kéne pakolni, mert holnaptól egy jó hétig az ősök házában leszünk Lexy kutyára vigyázni. 
Kíváncsi leszek, hogy fog a dolog működni. 
Tervezek ilyen teraszra kiülős gyümis sörözős, zenehallgatós estéket, mert mindig is ezt akartam, de ugye itt a kotorékban nincs terasz, csak egy nyomorult kis erkély és az is az utcára néz, bár mióta fekraktuk a belátás gátlót kicsit jobb a helyzet. De akkor is ez zárt udvar, távol az árgus szemektől.
Nem fog hiányozni ez a lakás. Egy egész kicsit sem. 
Ma azért rendet rakok, porszivózok, felmosok stb., aztán csak a tekit jövök etetni és a postaládát üríteni felváltva pasimmal. 
Jövő héten egyáltalán nem leszek a helyen és utána sem hétfőn, kedden, mert 6.-án megyek a fancy nődoki távoli magánrendelésére (ettől tartok kicsit, sokba kerül és mi lesz ha ő is jön ezzel a nagyműtéttel és nem ajánl más megoldást??). Elvileg húgom elvisz, de ez nem biztos még. Majd jövő héten letisztázom vele.
A szüleim amúgy a vakációra való készülődés helyett csak vitáztak a hét elején. De mostanra lenyugodtak és várják a holnapi indulást. Még egy éjszakát apám haverjáéknál lesznek, akik valahol  a határ mentén laknak. Aztán irány a Magas Tátra és ott találkoznak hétfőn a másik párossal, akikkel együtt töltik a hetet. Remélem szuper lesz és feltöltődve térnek vissza. 
Én meg itt tartom a frontot. Bízom abban, hogy a kutya is partner lesz ebben. 
Szeretnék írni, kikapcsolódni, sétálgatni a belvárosban, mert az az ősök házától negyed óra kb., és a lehető legkevesebbet tipródni a gondokon.
A héten voltam a pszichiáteremnél, aki úgy fogadott, hogy "kedves Vivien, ma fogunk utoljára beszélgetni ".
WTF???
Lestem, mint hal a szatyorban. Erre a doki elmondta, hogy az utóbbi időben nem érezte jól magát. Elment kivizsgálásra és ott azt mondták, többet kellene pihenni, és mivel nyugdíjas, úgy döntött, visszavonul. Egy időre legalábbis. Úgyis van egy kis unokája és jön a másik baba is, lesz mit csinálnia. Írt nekem egy 12 hónapos javaslatot, szóval a gyógyszer oké (úgyse szedtem az antidepit), de azért hiányozni fognak ezek a beszélgetős alkalmak, az életemhez tartoztak. Minden jót kívánunk egymásnak a dokival és ő még hozzátette, hogy csak így tovább Vivien, jól csinálja!
Mármint az életet.
Ez jól esett. Persze én nem érzem így teljesen. A lakhatás, az anyagi rész kész kudarc. Itthon várt is a levélke, hogy milyen sok a közös költség tartozásom. És hogy fizessem be az egészet 15 napon belül. Ezen jót nevettem és megettem idegből egy nagyobb méretű péksütit. 
A bank is vegzál természetesen. Meg ugye itt ez a nőgyógyászati kálvária. De nem kéne megtörni. És nem is áll szándékomban. Csinálom hát tovább, megyek, ahogy eddig is. Hiszen mi mást tehetnék?


2024. július 22., hétfő

Élménygyűjtögetés

Tegnap végre kicsit kiruccantunk ebből a nyomasztó városból. Nem mentünk messze ugyan, de csodálatos környéken jártunk. Erdő, hegyek, tó, minden ami kell! 
Nem is gondoltam volna, hogy innen 50 perc vonatútra ilyen meseszép helyek vannak. Ezt anno Sz. ajánlotta még barátságunk idején, de eddig kimaradt. Végre pótoltuk. Tényleg szuper egy nap volt. Semmi idegesség, idióták, depressziós közeg. Csak csend és béke. 
Meg kávé-drágán-, de hát itt a helyet kell megfizetni és az minden pénzt megért.
Egyedül a nyilvános mosdót hiányoltam. Ami volt végülis, de lakattal zárták le, pedig emberek szép számmal jöttek-mentek és mindenki a bokrokba volt kénytelen ugrálni, vagy az étteremben fogyasztani a WC használatáért.
De mindez semmi nem volt ahhoz képest, amennyire feltöltött a környezet. Bár többet maradhattam volna!
De menni kellett, vasárnap volt, vonat is alig járt. De remélem visszatértünk még ide. Muszáj lesz. Ez lett ugyanis az egyik kedvenc helyem.
És remelem majd máshova is eljutunk a nyáron. Bár gőzöm nincs mikor lesz rá alkalom, mert már most vasárnap oda kell hurcolkodni az ősökhöz kutyaszittelni. 
Eredetileg hétfőn kellett volna, de a nyaralóhely felé utazva faterom még be akar térni valami régi haverjához, aki arra lakik és egy éjszakára marasztalta őket, így egy nappal hamarabb indulnak.
Remélem minden oké lesz, pasim se morog és elleszünk ott. Én hely mentesen végig, mert Lexyt sokáig nem hagyhatjuk magában. Pasim sem biztos hogy megy már csütörtöktől, de sajnos kimozdulni nem tudunk a kutya miatt. És mivel szökős eléggé, nem vállalom be hogy neadjisten valahol kereket oldjon. Apám nem díjazná, mert mindene az a kutya és még ide is vinné a Magas Tátrába, de az egy kutyamentes üdülő. 
Anyám hol örül a nyaralásnak, hol le van törve és azt mondja, nem tud úgy kikapcsolódni maximálisan, hogy én itt baszkódok az egészségemmel. De mondtam neki, hogy az én egészségem attól független, hogy ő nyaral e vagy sem. Érezze jól magát inkabb, kiránduljon, strandoljon, egyen jókat, ne velem törődjön. Úgysem változik semmi, ha tépelődik, csak tönkreteszi a pihenését. Bízom abban, hogy megfogadja amit ajánlok. Rá fér egy hét gondtalan vakáció.
A héten még dilidoki is lesz, meg lehet felhivom azt az ultrakedves asszisztenst hét vége felé, készen van e már esetleg a citologia. Hazudnék ha azt állítanám, nem félek. 
A hpv az 2-3 hét, arra rá se kérdezek, esélytelen.
Ja, reggel meg a buszmeg felé menet megláttunk egy csajt a földön heverni. Megkérdeztem, kell e neki segítség, de azt motyogta nem, és aludt tovább. Pasim morgott is, hogy tuti drogos, aki reggel 6-kor már be van készülve és mit törődök vele. A nő nem lelakott volt, tök jól öltözött, virágos maxiruhája és fehér szandálja volt és nem tűnt kábszeresnek első blikkre. De persze kitudja. Csak gáz volt, ahogy az aszfalton fetrengett és az emberek kerülgették. Akár rosszul is lehetett volna, előfordult már ilyen, azt hitték drogos és közben cukorbeteg volt.
Ja és a fb feldobta ismerős ajánlatként a tyúkmellű ribit, akivel pasim félrekavart. Szerencsére a "nő" (nem szívesen hívom igy) pasija megvan még, épp Balatonlellén basszák a rezet minden fotójukon egymás szájában.


2024. július 17., szerda

Hülyék, magyarázós csivavaszerűségek, meg új elképzelések

A lábujjam rendesen bedagadt és sötétkék lett, fájt és sántikáltam miatta. Erre a szomszéd képes volt a szarait, amit a tároló elé raktam hogy vegye észre magát, vissza rakni az ajtónk elé. Akkor már én is ledobtam a láncot és válogatott káromkodások közepette basztam vissza a szatyrot a tárolóhoz. Pasim azt mondta, átcsenget és örökre lerendezi a szomszéd problémát, mert ez már nem normális és ami elég az elég, de kértem hogy ne tegye, semmi szükség a balhéra (még ha legszívesebben én is az arcába üvöltenék, hogy fejezze már be a módszeres zaklatásunkat, vagy keressen szakembert).
Úgysem lehet mit csinálni egy kattant emberrel azonkívül hogy levegőnek nézzük és ignoráljuk a kukázott dolgait. Egyszer majd rá un. Gondolom...
Hétvégén láttam a Szörnyek keringője c. filmet ami elég nyomasztó volt.
Meg még az is volt szombatról vasárnapra virradóra hogy bejelölt egy fickó majd rám is írt.
-Szia légyszíves igazolj vissza. Kérdeznék valamit.
Ez volt hajnali fél kettőkor.
40 perc múlva újra írt:
-Jó, akkor ne igazolj vissza.
És tiltott messengeren.
LOL.
Ezt csak reggel láttam amúgy a kéretlen tartalomnál. Sorry, én hajnalban, fél 2-kor többnyire alszok.
Jaj, hát sose tudom meg mit akart kérdezni ez a profilkép nélküli 35 ismerőssel rendelkező "NINCS NÉV" néven futó illető. De kár:D
A nőgyógyászat meg rémes volt. Tanulva a múltkori extra várakozás esetéből, szabadnapot vettem ki, de már reggel hattól csak fetrengtem mert ideges voltam. 
A vihar is naná hogy akkor kezdett neki, mikor indultam. Bár meglepő, de nem áztam szénné, csak a hajam állt kissé úgy, mint szegény Trumpnak a merénylet után, viszont a rendszert szétcseszte az erős villámlás, leállt minden, így a kórházban várni kellett. Szerencsére sokan nem voltak, mert hát mégis ki indul neki ilyen időben. 
Sajnos láttam hogy a cseppet sem szimpi, csivava arcú asszisztens van ismét, aki a jó múltkorában alig akart az uh lelettel visszaengedni, mondván, hogy én mit akarok, sose voltam náluk és másik vizsgálóba tartozok. 
Miután úgy 20 perc múltán jó lett a rendszer és körbe nyalogattak egy abortuszra készülő roma nőt, behivtak engem is. De abba sok köszönet nem volt.
A doki demotivált fejjel hallgatta mit szeretnék, közbe egy másik beteg papirjat rakosgatta. Mikor az én irataimhoz ért, rá is kezdett hogy már rég meg kellett volna műttetni magamat, meddig akarom növeszteni a miómát stb.
A szemrehányó kiselőadás a vizsgáló asztalon is folytatódott, de akkor már a csivava fejű nőci is beszállt. A doki a lábamnál, a nő a fejem mellett zsennyegett kórusban.
Nő:- Én a maga helyében már rég mentem volna a miómaeltávolító nagyműtétre. Mire vár? 
Én:- Nekem a zárójelentésen a méhtükrözés és polip eltávolítás szerepel...
Nő:- Nem kell vacakolni ezzel. A nagyműtéten majd mindent kiszednek. Nincs családja, aki segít?
Én:- De van családom. 
Nő:- Van férje?
Én:- Nem, nincs.
Nő:- Barátja, élettársa? Az csak van...
Én:- Az van..
Nő:- Na hát akkor meg van a megoldás. Majd segít ő.
Csodás volt ez a felkérdezés. Ráadásul undormány hangnemben. 
Mi köze amúgy hozzá van e pasim, vagy nincs?
Doki se volt jobb. Még akkor is mondta, mikor már az öltözőben vettem magamra a ruháimat és próbáltam nem elbőgni magam. 
Őskövület, full unott doki:-Magának már legutóbb is el lett mondva, hogy kell a mióma eltávolító műtét, de csak nem intézte...
Lófaszt. Már bocs. Legutóbb, mikor a polip műtétre kiadta a papírokat, ő maga mondta, hogy ha a mióma nem okoz panaszt, még lehet várni az operációval.
Most még jött itt ezzel...
Beszél össze vissza...
De legalább a citológia és a hpv levéve.
Azt mondta, nem lesz méhtükrözés, azt felejtsem el, helyette azonnal menjek az ambulanciára és kérjek időpontot a nagyműtétre, így év vége felé talán beférek.  
Bamba fejjel bólogattam, de tudtam hogy biztos nem kérek időpontot, mert én ebbe a kórházban tuti a büdös életbe nem fekszek be ekkora műtétre. És ide a szakrendelőbe sem jövök már többször, legfeljebb a citológia és a hpv eredmény miatt. Tiszta megalázó ahogy bánnak az emberrel. Főleg a csivava. 
Feldúltan hagytam el a kórházat és hívtam anyámat, hogy mi volt. Ő is azt mondta, hogy egy ilyen nagyobb volumenű döntés előtt mindenképpen kell másodvélemény és ha tényleg műteni kell, azt se itt. Itt nihil sötét homálya lengedez, alig van orvos. Aki meg van, hát na hagyjuk...
Írtam délután húgomnak, hogy dobja már át az ő szuper fancy dokijanak a weboldalat, erre ő belelkesült és rögtön időpontot is akart foglalni. Persze pont piros napokra, még jó hogy megirtam, hogy az nem alkalmas. Végül augusztus 6. lett a dátum és elvileg tesóm kocsival elvisz (mivel nem a városban van a rendelő), vagyis eddig úgy volt, de este írt, hogy még nem tuti, de próbál szabadnapot kérni.
Az ősök meg jövő hét után mennek nyaralni a Magas Tátrába egy baráti párral. Nagyon örülök hogy most nem az uncsi kempingben punnyadnak és így a potyaleső Tini mamesz sem tarthat velük. Sajnos a kutyát nem vihetik, és mivel tesóméknak fiú kutyájuk van, a Lexy ivartalanítása meg még nem jött össze, viszont épp augusztusban varható hogy tüzel, így rám marad a kutya. De úgy hogy nekem az ősök házában kell aludni, mert Lexy képes nagy magányában rongálni és all déj ugatni. 
Remélem pasimat rá tudom venni, hogy ő is jöjjön a szüleim házába, nem akarok egyedül éjszakázni. Van terasz, ki lehet ülni és amúgy minden közelebb, majdnem belváros, nincsenek agyroggyant, gonosz szomszédok. Meg én 6 éves koromtól ott laktam, kb. 20-21 éves koromig, míg el nem költöztem a Narkomán miatt. Szóval valahogy még csak az otthonom, kötődöm oda. Inkább oda, mint ebbe a shithole-ba. 
Ja fater mutatta a videót, hogy az egyik barátja lánya, aki tőlem csak 2 hónappal fiatalabb, az USA-ban rúdtánc sulit vezet (nem sztriptíz vagy ilyesmik). Az egész család ott él már évtizedek óta. Szóval nem feltétlenül nem voltam irigy. Nagyon menő ez a rúdtánc dolog. Biztos tök sok önbizalmat adhat. 




2024. július 12., péntek

Lehet megint eltört a kislábujjam

Vagy legalábbis megzúzódott, mikor a szomszéd az ajtómnál hagyott kikukázott "ajándék" kacatjaiba botlottam és majdnem elestem. Káromkodva arrébb raktam a zsákot, amibe a sok szar lim-lom van, azóta is a tárolóknál leledzik és ha még 30 évig ott lesz, sem izgat. Nem érdekel mit mond a szomszéd, be nem hozom ide. Csináljon vele amit akar, múltkor megkértem rá, hogy ne adjon semmit, de csak nem fogja az adást. 
Viszont a kislábujjamat kinyírta valami kemény, amibe véletlenül belerúgtam, bekékült, lüktet és rohadtul fáj. 
A hely mentes napok gyorsan telnek, a meleg kikészít, reggel kiugrottam a postára és már 8 után pokol volt, na meg itt a shithole-ban se hűs szellős lagúnás a feeling, klíma nincs, csak egy picike ventilátor, ergo szenvedünk az éjjel-nappal 30 foktól. Ma már kétszer zuhanyoztam és kinéz egy harmadik kör is. Máshogy nem lehet bírni. Csóri pasim meg kinti melóban volt ma meg tegnap.  Sajnáltam is rendesen. 
Szerencsére itt a hétvége és tud majd hűsölni, illetve azt nem, mert itt is dögmeleg van, de csak jobb lesz mint a majd 40 fokban.
J. írt hogy megyünk e a zenei bizbazra ami most van, de ma tuti hogy nem megyek sehova. Holnap sem 100 %. Nem esik jól megmozdulni sem ebben a kánikulában. 
Pasim nevében nem nyilatkozom, le fog lépni úgyis, ha olyan kedve van. 
Rájöttem, alig van normális nyári cuccom, pedig ezt a meleget farmernadrágban nem fogom bírni. Ami ruha vállalható, azt most mostam ki, mert full penészes lett a szekrényben. 
Akartam a héten turizni nyári nacikat, nyílt egy új bolt, de végül csak egy You win feliratú papucsot vásároltam a kínaiban, mivel az itthoni papucsom most szakadt el és nem kockáztattam egy lábujj törést (lehet, azt a szomszéd guberált szarai megoldották). 
Ebben a hőségben enni sem nagyon tudok. Csináltam tejbegrízt, de csak pár falat ment le. Meg egy Balaton szelet. Inkább gyümölcsös sör és víz ami jöhet. 
Meg mondjuk egy kb. 10 napos nyaralás Zanzibáron.
Hahahaha.
Hahaha.