Olvasgattam az esetről, állítólag itt nem bántalmazás volt az ok, hanem a fiú radikalizálòdott a neten, vagy valami hasonló. Láttam képeket a srácról és kicsit szerintem Eric Harris vibe-ja vt és mások írták is, hogy az instája vagy tiktokja alapján Dylan/Eric szimpatizáns volt. Persze sok a tipp és úgy vélem, a pontos indok a lövöldözésre már nem is derül ki.
(Amúgy Evergreen gyönyörű hely és anno akartam írni egy sztorit, ami ott játszódik...)
A héten bejött a hideg és rögtön meg is fáztam. Mert hát miért is ne...A torkom hol jobban, hol kevésbé fáj. A náthától vörös a képem és fáj az orrom, annyit fújtam.
Már majdnem egy doboz gyógycukrot megettem és ittam kamillateát is. Szóval ideje lenne gyógyulni.
A szülinapomra sokan írtak amúgy, szűk család, tág család, volt sulis társak, SzinténVivi, volt szomszéd az exalbiból, Lejmos anyuci (mind a 4 profiljáról wtf), barátok (A., Á., J., H.), a hely-ről is többen, szóval örültem.
Írtak az exek is, kivéve Mr. Népszerűt és Aputestet, de ők ugye nem is ismerőseim, plusz le is vannak tiltva. De Sírós srác és mèg Narkomàn is oda kanyaritott egy b.day-s gif-et. Szexmanias természetesen hozta a szintjét és mivel mobilon és messengeren ő is tiltva van, e-mailben köszöntött szeptember 27.-én hajnalban. Ami nem lett volna gáz, ha utána rögtön nem kezd neki a szokásos szánalmas faszságára. Miszerint még mindig nem adta fel, hogy ő egy én valamikor találkozzunk és mindenféleket csináljunk együtt.
Erre írtam én, hogy ezt felejtse el, mert a dolgok már megváltoztak. De ez a bolond Szexmániás csak érvelt, hogy hát ki tudja mit hoz a jövő, akár szakithatok is a pasimmal, vagy ő is elválhat, de amíg ez nem így van, addig is lehetnénk barátok extrákkal. Szívesen írtam volna, hogy soha nem kezdenék vele újra, nincs olyan körülmény és megkérdeztem volna, miért akarja annyira megcsalni a feleségét (aki már egy csomót lefogyott és a 90+-ból szerintem 20 kiló simán lement, plusz a haja is jó), mikor mindig hozzáteszi, hogy ő olyan boldog a házasságában. De inkább csak nem írtam vissza neki. Nem volt hozzá kedvem és úgysem ért a szóból. Vagyis a betűből. Valahogy leragadt a mi jelentéktelen múltbeli kis szösszenetünknél és a jó égnek nem mozdul el a felejtés útján.
A héten láttam a Valami madarak c. filmet és tetszett.
Meg aktívkodtam, délutánonként ruhákat selejteztem és sokat gyalogoltam, mert vittem ki könyveket a közösségi könyvespolcra és számlákat is fizettem.
Ja meg pasimmal is vitáztam, de ez már nem aktuális. És nem szeretnék folyton rinyálni róla, az viszont újra tanulság, hogy páncélt kell növeszteni és erősíteni szívre a csalódások kivédésére.
Ha már szív, a kardiológia hetek óta nem képes időpontot adni e-mailben. Nagyon durva. Így majd kénytelen leszek bemenni személyesen időpont ügyben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése